Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-06-11 / 21. szám
TZ P lyes felelősségre, a takarékosság fokozására és a hanyagság elleni harcra, A szövetkezeti tagokban, a kis- és középparasztokban rendszeresen ápolni és szilárdítani kell az állam iránti kötelezettségek következetes teljesítése kötelességérzetét. A kommunistáknak az élen kell állmok a szocialista munkaverseny megszervezésében, ki kell fejleszteniök és támogatniok kell az összes szövetkezeti tagok kezdeményezését a magas termések és az állatok magasfokú hasznosságának eléréséért folytatott harcban. A legjobb dolgozók jő eredményeinek népszerűsítésével és meggyőző munkával el kell érni azt, hogy a munkaversenybe a szövetkezet összes tagjai bekapcsolódjanak és hogy a munkaverseny fontos tényezővé váljék a tervezett feladatok teljesítésében és túlteljesítésében. A magas hektárhozamokért és a gazdasági állatok magasfokú hasznosságáért folytatott harcban a szövetkezeti tagokat a szovjet kolhozisták gazdag tapasztalatainak széleskörű érvényesítésére kell vezetni. A kommunistáknak céltudatos propagátoroknak és szervezőknek kell lenniük e leghaladóbb módszereknek mezőgazdaságunkba való bevezetésében. 3. Rendszeresen meg kell szilárdítani és ki kell fejleszteni a szervezet pártonbelüli életét a falvakon és állandóan emelni keil a párttagok ideológiai színvonalát. A gyakorlatban meg kell valósítani azt az elvet, hogy a párttaggyülés a tagok bolsevik nevelésének legjobb iskolája. A falusi szervezetek bizottságainak ezért a legnagyobb gondot kell fordítaniok a taggyűlések jó előkészítésére; a gyűléseken meg kell tárgyalmok az EFSz-ek felépítésének kérdéseit, a tagokra konkrét feladatokat bízni és a feladatok lelkiismeretes teljesítésére vezetni őket. Állandóan emelni kell a Pártoktatási Év színvonalat és lefolyását ellenözizní és kiértékelni. Az EFSz-k példás dolgozóit és a CsISz legöntudatosabb tagjait meg kell nyerni a Pártoktatási Év alapfokú tanfolyamaiban való részvétéire és elő kell készíteni őket és, fel kell őket venni párttagjelöltekül. Helye- . sen kell érvényesíteni a pártvezetök szerepét az EFSz-ben, a helyi nemzeti bizottságokban és a tömegszervezetekben a kommunisták útján, akik e szervezetekben dolgoznak. Segíteni kell őket tanáccsal és rendszeres ellenőrzéssel állandóan javítani kell munkájukat. Az EFSz-ek megalakításával a pártnak a falun végzett munkáért viselt felelőssége nem csökken, hanem emelkedik. A falusi szervezeteknek ezért figyelemmel kell követniök a szövetkezetek munkáját és naponta hathatós segítséget kell nekik nyujtaniok. A pártszervezetek jó munkája nélkül nem érhető el a szövetkezet megszilárdítása. És á kommunisták, az EFSz-ek vezetőségi tagjai részvételével rendszeresen havonta a bizottsági gyűlésen ki kell értékelni a szövetkezet termelési tervének teljesítését, tanácsot kell adni az elvtársaknak a nehézségek megoldásában és a kommunisták által az összes szövetkezeti tagokat a terv teljesítésére kell mozgósítani. A népi igazgatásban lévő kommunisták által a helyi nemzeti bizottsá- ✓ gokat az EFSz-ek munkájáért való felelősségérzetre kell vezetni, az ösz- szes párt- és kormányhatározatok következetes teljesítéséért, a mezőgazdasági termelés állandó fokozásáért való felelősségre. Gondoskodni kell arról, hogy a helyi nemzeti bizottságok határozottan eljárjanak az ál1. konkrét tények alapján mutassanak rá, hogy a falusi gazdag hogyan árt az államnak, hogyan zsákmányolja ki a kis- és középparasztokat, hogyan károsítja meg a szövetkezetét és hiúsítja meg a szövetkezet sikeres fejlődését és ott, ahol befurakodott a szövetkezetbe, a taggyűlésnek javasolnia kell a falusi gazdag kizárását. 2. A szövetkezetből kizárt falusi gazdag földterületét úgy kell elkülöníteni, hogy ez ne károsítsa meg az EFSz közös gazdálkodását, és semmi esetre sem szabad megengedni, hogy a szövetkezetben mint munkás dolgozzon. Ha a falusi gazdag nem biztosította földjeinek rendes megművelését, akkor gazdaságát az Egységes Földműves Szövetkezet kötelező bérletébe kell beosztani az Sb. 55/1947. számú törvény alapján. B. Az EFSz-ek további hatalmas növekedéséért és további EFSz-ek megalakításáért A mezőgazdasági termelés lényeges fokozására, ami egész mezőgazdaságunk föfeladata, az egész dolgozó nép az összes kis- és középparasztok anyagi kultúrszínvonalának állandó emelésére és gyermekeink még jobb és örömtelibb jövőjének biztosítására egyáltalán nem elég csupán megszilárdítani az eddigi EFSz-eket. Ehhez szükséges, hogy a kis- és középparasztok széles tömegeinek iehetővé tegyék a szövetkezeti szocialista mezőgazdasági termelésre való áttérést. Nem várható azonban az, hogy a parasztság magától a szocialista fejlődés útjára tér, a kis- és középparasztok szövetkezeti gazdálkodásra való áttérése, amelyet sikeresen csakis az önkéntesség pl apján lehet megvalósítani, feltételezi a parasztok állandó vezetését és Rendszeres meggyőzését, és megköveteli, hogy magukon a falvakon a leghaladóbb kis- és középparasztok határozottan a szövetkezeti mozgalom élére álljanak. Ebből a célból különösen fontos: 1. Széleskörű meggyőző és öntudatosító kampányt kifejteni az összes szövetkezeteknek további kis- és középparasztokkal való lényeges kibővítése érdekében, a kis- és középparasztokat meggyőzni és megnyerni új EFSz-ek legszélesebbkörü megalapítására, elsősorban a kerület és a járás legtermékenyebb vidékein. A kerületi és járási pártbizottságoknak, a Nemzeti Arcvonal akciós bizottságainak és a népi közigazgatás szerveinek, hogy helyesen és hathatósan segíthessék a parasztokat, alapos elemzésnek kell alávetniük az egyes járásokban és községekben lévő helyzetet és feltételeket, meg kell állapitaniok, hogy miben rejlenek a szövetkezetek magasabb típusokra való áttérésének, esetleg az EFSz-ek alakításának fö akadályai, és konkrétan meg kell állapitaniok, hogy az egyes helyeken milyen segítséget keli nyújtani a kis- és középparasztoknak. Különösen teljes mértékben ki kell használni az aratás előkészítésének idejét és az aratás lefolyásának idejét arra, hogy szemléltetően meggyőzzék a parasztokat, hogy a közös vetést a közösen megszervezett aratási munkák alapján és az EFSz-ek üzemi tanácsaival való alapos megbeszélés alapján készítsék elő. 2. A új EFSz-ek alapításánál abból kell kiindulni, hogy csak olyan szövetkezet létesülhet egészséges alapokon, amely mindjárt kezdettől fogva céljául tűzte ki a felszántott mezsgyék mellett a közös vetés bevezetését, a föld közös megmunkálását, és a közös szövetkezeti gazdálkodás kiépítését és e cél érdekében következetesen síkraszáll. A felszántott mezsgyék mellett való közös vetés bevezetése a legfontosabb lépés ahhoz, hogy a szövetkezet megfelelő tevékenységet fejthessen ki. Komoly hiányosságok nyilvánulnak meg számos szövetkezet gazdálkodásában és vezetésében is. A rendes normák nélküli egyenlősdi jutalmazás, amely a szövetkezetek egész sorában még előfordul, fékezi a munka termelékenységének fejlődését. Az állandó munkacsoport eddig még nem vált termelési alapegységgé. A munkaerkölcsöt gyakran megbontja a háztáji gazdálkodások mértéken felüli terjedelme, ami csökkenti a szövetkezeti tagok érdekeltségét a szövetkezetben végzett közös munkában. A versenyt sem fogják fel a szövetkezetékben gyakran Úgy, mint a magas hektárhozamok és a hasznosság elérésének fö módszerét. A szövetkezetekben eddig hiányzik a terv teljesítésének és az egész gazdaságnak rendes és rendszeres ellenőrzése, nem vezetnek következetes harcot a szigorú gazdaságosságért és a szövetkezeti tagokat nem tanítják felelősségérzetre a rajuk bízott munkáért és a szövetkezeti vagyon védelméért. Hasonlóképpen nem fordítottak kellő figyelmet a földművesek megnyerésére új EFSz-ek alapítására. Mindezek a nehézségek és hiányosságok arról tanúskodnak, hogy a szövetkezeti tagok, valamint a többi mezőgazdasági dolgozók még korántsem használják ki a szovjet kolhozisták gazdag tapasztalatait és a szovjet tudomány ismereteit, amelyeket a Szovjetunió nekünk oly önzetlenül nyújt. A Pártnak a nemzeti bizottságoknak számos funkcionáriusa és a mezőgazdasági dolgozók eddig nem birkóztak meg teljesen az EFSz-ek kiépítésének és létesítésének kérdéseivel és nem elég hatékonyan támogatják a szövetkezeteket. Ipari dolgozóink lényegesen gyorsítják az ipari termelés ütemét. A mezőgazdaság nem maradhat le és nem szabad lemaradnia e mögött a fejlődés mögött. Földjeink többet teremhetnek és többet kell terem- niök. Mezőgazdaságunknak sokkal több gabonát, ipari növényt, takarmányt, sokkal több vajat és tejet kell termelnie. Ehhez csak egy szükséges: bátran előrehaladni az EFSz-ek építésének útján, sokkal szélesebb méretekben megnyerni a földműveseket szövetkezeti gazdálkodásra. Ezért a CsKP Központi Bizottsága és a kormány a kővetkezőket határozza. el: Az EFSz-ek gazdasági és szervezeti megszilárdítására. Minden EFSz-ben magas termelékenységű közös növénytermelést és állattenyésztést kiépíteni, gyarapítani és óvni a közös szövetkezeti vagyont, bevezetni a munka helyes megszervezését és igazságos jutalmazását, fejleszteni a versenyt, helyesen szétosztani a közös jövedelmeket; alkalmazni a szigorú gazdaságosság elvét, rendszeresen ellenőrizni a szövetkezeti gazdálkodást, gyarapítani a taglétszámot és megtisztítani a szövetkezeteket a falusi gazdagoktól, hogy így az egységes földműves szövetkezetek igazán szocialista szövetkezetek, a szövetkezeti tagok pedig jómódúak legyenek és meggyőző mintaképül és szemléltető példaként álljanak Köztársaságunk minden kis- és középparasztja előtt. Az EFSz-ek ilymódon való megszilárdítása annyit jelent, mint: A fejönö vagy fejő felhívja a figyelmet a szarvasmarhák minden egészségügyi rendellenességére és a tehenek üzekedésére is, segit azok mesterséges megtermékenyítésében és a megborjazás előkészítésével kapcsolatos munkálatokat végzi. f) Bevezetni a fejőstehenek csoportos, — és ahol erre alkalmas feltételek vannak, egyéni etetését a fejőképesség és a terhesség foka szerint. g) Az istállóban nevelt lovak nagyobb számánál ápolót kijelölni, aki a takarmány előkészítését, az etetést, tisztogatást és az almozást fogja végezni, h) A kellő mennyiségű takarmány folyamatos termelésének és istállóba szállításának biztosításira a szövetkezetekben takarmánytermelő szakaszokat kell alakítani, amelyek rendelkezésére fogatot, szükséges gépeket és eszközöket kell bocsájtani. i) Az jegyes tenyészetekben bevezetni a munkák pontos napi felosztását. A felosztást a vezetőség' állapítja meg a tenyészet vezetőjének javaslataiba. 6. A szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének felkeltésére a magasfokú hasznosság elérésében: a) Az állattenyésztésben bevezetni a munkaegységek szerinti jutalmazást az elért teljesítmény alapján, például a fejönöknek a kifejt tej mennyisége és a felnevelt borjak száma szerint, vagy a disznóetetönek az elért szaporulat szerint stb. b) fokozatosan bevezetni a természetben vagy pénzben történő pótjutalmazást a terv által meghatározott feladatok túlteljesítéséért. Meghatározni a pótjutalom magasságát a termék neme szerint a terven felül elért termelés 50 százalékáig. Természetben csak akkor kell kiadni a pőtjutalmat, ha a szövetkezet mint egység teljesítette beszolgáltatási feladatait a mezőgazdasági állatok illető tenyészetében és csak azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik legalább a munkaegységek legkisebb meghatározott számát teljesítették. «. Hl. v • t Teljes mértékben kifejleszteni a szocialista munkaversenyt a szövetkezetekben. A munkaverseny a termelés és a munkatermelékenység fokozásának, az EFSz-ek építésének és megszilárdításának a fö módszere. A termelési feladatok teljesítésére és túlteljesítésére, magas hektárhozam és magas haszon elérésére szükséges kifejteni minden szövetkezeti tag alkotó kezdeményezését a szocialista műnkévérsennyel. A földművelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek) a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak (elnökeinek) feladatul tűzzük ki, és az egységes földműves szövetkezeteknek (elnökeinek) ajánljuk: 1. Minden előfeltételt megteremteni és szervezetileg biztosítani a munkaversenyt az EFSz-ekben úgy, hogy a következőkre irányuljon: a) a tervezett hektárhozamok elérésére és túlteljesítésére; b) a tervezett állatállomány valamint a mezőgazdasági állatok ma16 9
