Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-06-11 / 21. szám
/ \ • segítség nem korlátozódhat egyszerű általános védnökségi tevékenység re, hanem a falu és annak problémái ismerete alapján a falvakon lakó kommunistákat a szocialista falu építésének konkrét feladataival kell megbízni. Az üzemi pártszervezeteknek tudatositaniok kell azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítése nemcsak a kis. és középparasztok ügye, nemcsak a falu ügye, hanem a munkásosztálynak és az összes dolgozóknak legsajátabb érdeke is. ^ Nagy figyelmet kell szentelni a tanyások feleségeinek, meg kell nyerni őket a szövetkezeti gondolatnak és rendszeres politikai és munkasegítségre kell őket vezetni a szövetkezetben. Hogy a pártszervezetek hogyan tudnak támaszkodni a kisparasztok- ra és hogy emellett ezzel egyidöben hogyan vezetik a harcot a falusi gazdagok ellen, ettől függ döntö mértékben a középparasztok meg. nyerése az EFSz-ekben, hogy így a mezőgazdasági szövetkezetek a mezőgazdálkodás döntö formájává váljanak. 6. A járási pártbizottságokra mérhetetlenül fontos feladat jut a falvak szocialista átépítésében. Az ö kötelességük, hogy lényegesen megjavítsák mindennapi kapcsolatukat a falusi szervezetekkel és a járási pártaktíva segítségével rendszeres segítséget nyújtsanak a falusi szervezeteknek. A falusi szervezeteiket tanítániok kell a tömegpolitikai munka végzésére, be kell hatolniok az EFSz-ek építésének problémáiba, helyesen kell érvényesíteniök a Párt vezetőszerepét, segíteniök kell a kádermunka megjavításában, gondoskodniok kell a Párt és szövetkezeti dolgozók állandó fejlődéséről, a falusi szervezetek köré összpon- tosítaniok kell az összes kis- és középparasztokat, meg kell őket nyerniük a szövetkezetek építésére és harcra kell őket vezetniük ősrégi ellenségük — a falusi gazdag ellen. A járási pártbizottságoknak e mun. Icájukban az egyes EFSz-ek és községek konkrét viszonyaiból kell ki- indulniok és ennek alapján intézkedéseket tenniök munkájuk megjavítására. A járási pártbizottságok a népi közigazgatásban és a tömegszervezetekben lévő kommunistákat arra vezetik, hogy hathatós segítséget nyújtsanak az EFSz-eknek. Gondoskodni fognak arról, hogy a járási nemzeti bizottságok rendszeres szak- és politikai segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek, hogy a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági előadói hivatalainak dolgozói mindennapos kapcsolatban álljanak a szövetkezetekkel, hogy a problémákat közvetlenül az EFSz-ekben oldják meg, hogy tanáccsal és tettel segítsék az EFSz-ek további felvirágoztatását. A kommunisták által biztosítják, hogy a járási nemzeti bizottságok tanácsai rendszeresen értékeljék és ellenőrizzék az EFSz.ek egész évi termelési tervének teljesítését és hathatós intézkedésekkel idejében segítséget nyújtsanak a fogyatékosságok kiküszöbölésére. A CsKP KB elnöksége és a Csehszlovák Köztársaság kormánya felhívja az összes szövetkezeti tagokat, az összes kis- és középparasztokat, az egész munkásosztályt és az egész dolgozó népet, hogy e határozat teljesítésében nagy harci feladatukat lássák. E határozat valóra- váltásától függ, hogy elérjük kitűzött nagy célunkat, a szocializmus felépítését, mert amint a CsKR IX. Kongresszusán Gottwald elvtárs, 23 \ nek és a szövetkezeti tagok személyes érdekeinek összeegyeztetésére csak oly terjedelmű személyes gazdaságot (háztáji gazdaságot) kell tartani az egyes szövetkezeti tagoknak, hogy az ne vonja el őket a szövetkezeti közös munkától. Ügyelni kell arra, hogy a háztáji gazdaság terjedelme rendszerint ne haladja túl családonként az öt hektárt, ami mellett a különleges növények földterületének (zöldségfélének, szőlőnek, paprikának, stb.) a háztáji gazdálkodásban nem szabad túlhaladnia az egy hektárt. A szövetkezeti tagok családjainak, amelyek nem hoztak a szövetkezetbe saját földet, azonban a szövetkezetben teljes mértékben és állandóan dolgoznak, lehet háztáji gazdálkodásra földet kijelölni arról a földterületről, amelyet a szövetkezetnek nem a tagok adtak át, (pl. parlagon heverő földek, spekulánsok vagy falusi gazdagok földje, stb.) A háztáji gazdálkodást meg kell vonni azoktól a szövetkezeti tagoktól, akik nem hoztak földet a szövetkezetbe és nem dolgoznak teljes mértékben és állandóan a szövetkezetben, vagy a szövetkezetből kiléptek. VII. Ki kell bővíteni az EFSz-ek tagalapját és helyesen kell kiválasztani, nevelni és széthelyezni a kádereket az EFSz-ekben 1 2 1. Az EFSz-ek gazdasági és politikai megszilárdítása és káderbeli megerősítése érdekében szükséges, hogy a kerületi, járási és nemzeti bizottságok, az EFSz-ek vezetőségei és az összes szövetkezeti tagok sokkal nagyobb figyelmet szenteljenek a kis- és középparasztok meggyőzésének és az EFSz-be való megnyerésének, hogy főleg a tehetséges és tapasztalt középparasztoknak lehetővé tegyék, hogy résztvegyenek a szövetkezet vezetésében és felelősségteljes funkciókat bízzanak rájuk, hogy így a középparasztok gazdasági ismeretei és tapasztalatai teljesen érvényesüljenek a szövetkezet jő gazdálkodása érdekében. 2. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a káderek kiválasztásának és széthelyezésének és az eddiginél felelősségteljesebben kell gondoskodni e káderek szak- és politikai neveléséről az iskolákban és a tanfolyamokon. Különösen törődni kell a kis- és középparasztok feleségei politikai fejlettségének és szakképzettségének emelésével, valamint a tanyások feleségeivel, akik EFSz-einkbén többnyire döntő erőt képviselnek, s akik nélkül nem képzelhető el a mezőgazdasági termelés biztosítása. Ezért szükséges kiemelni az alkalmas szövetkezeti nőtagokat és az eddiginél sokkal felelősségteljesebb és vezető funkciókat kell rájuk bízni az EFSz- ekben. Hogy a nők az eddiginél teljesebben szentelhessék magukat az EFSz-ben végzett munkának, szükséges megkönnyíteni számukra a családjukról és háztartásukról való gondoskodást gyermekóvodák, iskolai, napközi otthonok és hasonló intézmények létesítésével. Ugyanilyen figyelmet kell szentelni az ifjúságnak is, iskolába kell őket küldeni, gondoskodni kell növekedésükről, fejlődésükről, képességeik és tehetségük érvényesítéséről a szövetkezet munkájának érdekében és a 14 v \ 1 2. Biztosítsák azt, hogy az egész évi termelési terv alapját az állami terv által a szövetkezetre kiszabott feladatok képezzék a vetési eljárásokkal összhangban. 3. Biztosítsák azt, hogy az egész évi termelési terv javaslatát a szövetkezet elnöksége dolgozza ki a csoport és szakaszvezetöjenek, valamint a legtapasztaltabb szövetkezeti tagoknak közreműködésével legkésőbb február 1-ig. A tervjavaslatot fel kell bontani az egyes csoportok évi termelési feladataira. 4. A tervjavaslatot jóváhagyás végett (február végéig) a közgyűlés elé kell terjeszteni. A járási nemzeti bizottság jóváhagyása után a terv minden dolgozóra kőtelező. 5. Biztosítani kell a munka részlegtérvek kidolgozását, mégpedig a tavaszi munkálatok tervéét legkésőbb február végéig* az aratási munkálatok tervéét június 15-ig és az őszi munkálatok tervéét augusztus 15-ig. 6. Végre kell hajtani a tervteljesítés állandó és rendszeres ellenőrzését, éspedig úgy, hogy: a) a munkacsoportok vezetői ellenőrizni fogják a csoport és tagjai munkafeladatainak napi teljesítését, az elnök a munka átvételénél legalább hetenként egyszer, az ellenőrző tanács pedig legalább havonta , egyszer a felsorolt termelési feladatok szerint. Az ellenőrzés eredményéről az elnökség és az ellenőrző tanács kötelesek jelentést tenni a tag-' gyűlésnek; b) A növénytermelési és állattenyésztési termelési feladatok ellenőrzésén kívül az elnökség és az ellenőrző tanács rendszeresen ellenőrzi az állami beszolgáltatásokat, a természetbeni javak munkaegységek szerinti szétosztását, a munkaegységekre való előlegek kifizetését és a munkaegységek szükségleti tervének teljesítését az ágazatok és munkacsoportok szerint, valamint a bevételi és kiadási költségvetés betartását. Az elnöknek és a csoportok vezetőinek arra kell ügyelniök, hogy a felhasznált munkaegységek valóban megfeleljenek a végzett munkának. A szövetkezet tagjainak munkanyilvántartását, munkafeljegyzésekben kell vezetni, amelyekbe naponként beírják a munkacsoport vezetője által igazolt adatok szerint végzett munkát. c) A járási nemzeti bizottságok tanácsai kötelesek legalább havonta egyszer letárgyalni a terv és a szövetkezetek bevételi és kiadási költség- vetésének betartásáról szóló jelentést. V. Biztosítani a szövetkezet jövedelmének helyes szétosztását. A jövedelemnek az üzemi szabályzat által megszabott alapelvek szerint történő helyes szétosztása megóvja és célszerűen összekapcsolja a szövetkezet, az állam és minden becsületesen dolgozó szövetkezeti tag érdekeit. Ezért a földművelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek), a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak (elnökeinek) feladatul tüz11
