Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-06-11 / 21. szám

Ol iPlttSÍG 1952 június 11. Az amerikai acélipari dolgozók közt rohamosan terjed a sztrájk GSO.WXf amerikai acélipari dolgozó sztrájkoí ma az amerikai Egyesült Államokban. Ilyen tömeges munka- beszüntetés azt eredményezte, hogy az acélipari monopóliumok eddig két­millió tanná acélt vesztettek hetente. Az amerikai kormány olyan rendsza­bályt hozott az az acélkiesés meg­szüntetésére. hogy a civillakosság' részére megtiltotta az acél-eladását. A France Presse francia burzsoa hírügynökség jelentése szerint a 650 ezer amerikai acélipari , dolgozó sztrájkja egy újabb szakaszába ér­kezett, amelyekben már konfliktusok is törtek ki a munkaadók és a mun­kavállalók között. A hírügynökség jelentése alapján lehet következtetni arra, hogy milyen szociális körülmé­nyek között élhettek ezek a munká­i sok és milyen nagy terheket rótt az amerikai munkásokra az USA hábo­rús politikája. A hírügynökség jelen­tése szerint az amerikai kormány na­gyon nehéz helyzetbe került, mert ha a sztrájk nem fejeződik be hamaro­san, az amerikai kormány nem tud­ja teljesíteni majd nemzetközi köte­lezettségeit. j A 650.000 acélipari dolgozón kívül I a Republic Aviation Corporation re- j pülögépgyártő mamutvállalat 12.000 I dolgozója is sztrájkba lépett. Ez a | vállalat gyártja a koreai interven- ’ ciős háború részére és az európai ka- j pitalista államok részére is a repülő­gépeket. Ezenkívül június 2-án 10.000 ; szönyeggyári munkás is sztrájkba lé- j pett a New-York államban és Massa- ! chusettsben. Egész Franciaországban terjed a tiltakozó mozgalom Már majdnem minden francia vá­rosban hatalmas tiltakozó gyűlések zajlottak le Jacques Duclos elvtárs bebörtönzése és a Francia Kommu­nista Párt központi épületében és egyéb demokratikus szervezetben tar­tott rendőri házkutatások miatt. A L'Humanité nyilvánosságra hozta azoknak az üzemeknek a névsorát, amelyekben a munkások sztrájkolnak és tiltakozó gyűlést rendeztek Jac­ques Duclos a André Stil elvtárs be­börtönzése miatt. Május 28-a és 31-e között a francia bányászok 70 száza­léka sztrájkolt. Sok francia városban a különböző üzemek .munkásai 80— 100 százalékban sztrájkolnak. Több vidéki városban, tüntetések zajlanak le ezzel a jelszóval: Szabadságot Duc­los elvtársnak, beszüntetni a rendőri terrort. A L'Humanité jelentése sze­rint Brestben nagy tüntetés zajlott le, amelyen a város többszáz dolgozó­ja résztvett. A tüntetésnek háború­ellenes és amerikaellenes jellege volt. A tüntetők ezzel a jelszóval vonultak fel: 1,1 „Az amerikaiak menjenek Ameri­kába -— Ridgway, takarodj haza.“ A L'Humanité továbbá beszámol arról, hogy Oran kikötőjében a ra­kodómunkások megtagadták a Brest nevű hajóra a hadianyag berakását, amelyet Indokínába szándékoztak in­dítani. A rendőrség,- amely állandóan el akarja nyomni a francia nép tün­tetését, több esetben fegyvert hasz­nált. így például Toulonban is rálőtt j a hatalmas tüntető tömegre, s többet , közülük megsebesített. A jó bornak nem kell cégér Párizs dolgozói Duclos elvtárs letartóztatása ellen az olasz keresztény demokrata párt­nak hiába a jó cégér Franciaországban egyre szélese­dik a dolgozók tömegmozgalma, amely DuClog elvtárs és a többi le­tartóztatott békeharcos szabadon- bocsátását követeli. A Szajna-me- gyei Vas- és Fémmunkás szak- szervezet felszólította a dolgozó­kat, hogy szerdán valamennyi Pá- rizs-környéki vállalatnál szervez­zenek sztrájkot Duclos elvtárs és a többi békeharcos szabadonbocsá- tásáért. Egész Franciaország népe felkel nagy békeharcos fiának védelmé­re. Az északfranciaországi kikö­tőkben a halászok nagygyűlésen vettek részt, amelyen Jacques Duclos szabadlábrahelyezése mel­lett tüntettek. Huergoat város dol­gozói felvonultak a város utcáin „Szabadságot Jacques Duclosnak és André Stilnek“ — kiáltásokkal. Brest kikötőjében még a jobbol­dali szocialista párt helyi szerve­zetének vezetője Is kijelentette: Elítéli Jacques Duclos letartózta­tását. A keietfranciaországl Oy.on- nax városban szolidaritási tünte­tés zajlott le, amelynek részvevői Duclos szabadonbocsátását köve­telték. A rendőrség hat fiatalt le­tartóztatott. A francia dolgozókat mélysége- ' sen felháborította a kormány újabb törvénytelen eljárása, a kommunista párt, valamint egyéb demokratikus szervezetek szék- házalban szombaté« lefolytatott rendőri házkutatás. A Francia Kommunista Párt titkársága köz­leményt adott ki, amelyben meg­állapítja, hogy a rendőség a köz­ponti bizottság székházában, vala­mint a párt Szajna-menti szerve­zetének székházában a pártmun­kások távollétében hajtotta végre a házkutatást. Ilyen körülmények között a kormány bármiféle irat­ról, amelyet a rendőrség által el­kobzott iratok közé csempésznek, azt állíthatja, hogy a többivel együtt ott találta. A Pinay-kor- mánynak láthatóan az a szándéka, hogy lehetetlenné tegye a kommu­nista párt törvényes működését. A Duclos elvtárs kiszabadításá­ért folyó harc erősödik az egész világon. A Bolgár Kommunista Párt központi bizottsága, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottsága és a Svéd Kommunista' Párt Központi Bizottsága, a Bel- gg Kommunista Párt politikai bi­zottsága, táviratban tiltakozott Duclos elvtárs letartóztatása ellen és követelte Duclos elvtárs hala­déktalan szabadonbocsátását. Egységes frontba valamennyi német hazafit Végétért a Szabad Német Ifjúság IV. kongresszusa Uj tagok lépnek be a. Francia Kommunista Pártba A fasiszta terror ellen, amelyet Pinay francia miniszterelnök és re­akciós kormánya szít a Francia Kom­munista Párt és a demokratikus szer­vezetek ellen, hatalmas felháborodást vált ki a francia dolgozók széles tö­megében. A francia nép éppen az el­lenkezőjét teszi, mint amit Washing­tonban reméltek. A kormány terro- risztikus eljárására a francia dolgo­zók azzal válaszolnak, hogy tömege­sen kérik felvételüket a Francia Kommunista Pártba. A L'Humanité ezzel kapcsolatban a következőket írja: Az utolsó 48 órában sok dolgo­zó lépett be a Francia Kommunista Pártba. Még a kisebb üzemek mun­kásai is tömegesen jelentkeznek fel­vételre. Ugyanígy Párizs munkás- negyedeiben és elővárosaiban, mint pl. Gennevllliers-ben, a Quartierha. tin-ban, Saint-Denis-ben, Saint-Brie- uc-ben és egyéb helyeken nagy szám­ban jelentkeznek a munkások, diákok a Kommunista Pártba, Raymonde Dien Prágába érkezett Június 4-én Prágába, érkezett Ray­monde Dien,, a világszerte ismert francia békehareosnő. Vele együtt ér­kezett Jacques Denis, a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség főtitká­ra, Francesco Morarino, a DIVSz tit­kára, olasz képviselő és volt parti­zántábornok, továbbá Jean Messer, a Francia Köztársaság ifjúsági szövet­ségének központi titkára, Valameny- nyien a Szabad Német Ifjúság IV. lipcsei kongresszusáról hazatérőben látogattak el Prágába. ­A bratislavai magyar Páni- nyelvű pedagógiai gim­názium várja első éves hallgatóit Beiratkozások a Magyar Tannyel­vű pedagógiai Gimnázium I. osztá­lyába június 30-án, július 1-én, 2-án, 3-án, Bratislava, .Kalinőiáková 6. 4.. (8—12 óráig). A pőtbeiratások szept. 1-én és 2-án lesznek. A beiratkozáshoz szükséges a kö­zépiskolai záróvízsgálati bizonyít­vány, a vizsgáztató bizottság ajánlá­sa, orvosi bizonyítyány, vagyoni ál­lapotról szóló bizonylat. Munkás származású és jóelömene- telü tanulók ellátása és tanítása in­gyenes. > . Igazgatóság-. Házkutatás az ifjúsági szövetség székházában A francia rendőrség májtus 31-én reggel tizenhét zsúfolásig megtelt tehergépkocsival vette körül az UJRF a Francia Köztársasági Ifjúsági Szö­vetség székházát és a szövetség veze­tőjének tiltakozása ellenére házkuta­tást tartottak a szövetség helyiségei­ben, valamint a szövetség lapja az Avant Garde szerkesztőségének épü­letében. A rendőrség reggel nyolc órától délután kettőig a padlástól a pincéig átkutatta az épületet, mindent felforgatott, számos levelet és iratot vitt el. A Szabad Német Ifjúság Lipcsé­ben tartott országos találkozója va­sárnap, a német fiatalok hatalmas békegyülésével és felvonulásával ért véget. Több mint 250.000 német ifjú és leány, köztük a nyugatnémetor­szági és nyugatberlini ifjúság mint­egy tízezer képviselője gyűlt össze a Marx-téren. A fiatalok lelkesen kö­szöntötték a tribünön megjelent Wil­helm Pieck elvtársat, aki beszédet in­tézett a Németország minden részé­ből egybesereglett ifjúsági küldöt­tekhez. Wilhelm Pieck elvtárs többek között a következőket mondotta: — Most az a legfontosabb teendő, hogy valamennyi német hazafit — tekintet nélkül politikai vagy világ­nézeti felfogására — hatalmas moz­galomban egyesítsünk a keretszerző­dés meghiúsításáért és a bűnös Ade- nauer-rendszer megdöntéséért folyó harcban. Ez a küzdelem annál előbb vezet majd eredményre, minél előbb lesznek kénytelenek az amerikai há­borús gyujtogatók felismerni, hogy a német nép nem tekinti magára kö­telezőnek Adenauer aláírását. A min­den hazafit átfogó, nagy nemzeti el­lenállási mozgalomnak a következő jelszavak jegyében kell harcolnia: Egyetlen embert és egyetlen garast sem adunk' az Adenauer-féle zsoldos­alakulatok számára! Egyetlen német fiatalember se te­gyen eleget a zsoldoscsapatokhoz szóló behívó-parancsnak! Egyetlen kézmozdulatot! sem a ha­dianyaggyártás, vagy idegen támasz­pontok kiépítése érdekében! Egyetlen négyzetcentiméter terüle­tet vagy házat sem adunk német föl­dön az intervenciós csapatok számá­Elutasítunk minden új adóterhet, amelyet az újrafelfegyverzésre akar­nak a nyugatnémet lakosságból ki­sajtolni! A nyugatnémetországi munkások és alkalmazottak együtt harcolnak a munkabérek felemeléséért, a munka- feltételek megjavításáért, igazságos üzemi szabályzatért! — A nyugatnémetországi ifjúság közvetlen feladata: A keretszerződés meghiúsítása és Adenauer lemondá­sának kikényszerítése. A Német De­mokratikus Köztársaság ifjúsága köztársaságunk további megszilárdí­tását, a népgazdasági terv teljesíté­sének előmozdítását, népi rendőrsé­günk megerősítését és fegyveres hon­védelmünk megteremtését tekinti ma döntő feladatának — hangsúlyozta beszédében Wilhelm Pieck elvtárs. Ezekben a napokban telje­sült az orosz nép évszázados álma, kezet fogott a két ha­talmas folyóóriás: a Volga vi­ze egyesült a Donnal. A szűk­szavú jelentések mögött a nagy sztálini kor sokezer épí­tőjének nagyszerű munkája, küzdelme ál!. Vaszilij Ljamin komszomolista — egy a kom­munizmus bátor építői közül, aki legyőzi a hegyeket, a fo­lyókat, az időt, hogy valóra váltsa Sztálin elvtárs útmuta­tásait. Egyetlen másodpere nem valami hosszú idő. Bizonyára nem okoz nagy gondot számunkra az, hogy egy má­sodperccel tovább alszol kelleténél reggel, ha egy másodperccel tovább ülsz ap ebédlőasztal mellett. Ki von­ná vájjon kétségbe, hogy Vaszilij Ljamin exkavátor kezelő nem így gondolkodott akkor, amikor alvásról, ebédelésröl, vagy sétáról volt sző? Vaszilij Ljamin ilyenkor valóban nem másodpercekben gondolkozott. Dp ä hatalmas termetű szőke kom­szomolista a nap nyolc óráján keresz­tül egy kotrógép ablakán keresztül szemléli a világot. Kényelmes ka­rosszékben ül, előtte karok, fogan­tyúk, bonyolult műszerek, az ablakon át pedig kilátni a zsiguli hegyekre, amelyek aljában a Volga—Don-csa- torna húzódik. Vaszilij époly gonddal szinte „tudományos“ kézmozdulatok­kal irányítja gépét, mintha repülőgé­pet vezetne,!még sem a távolba vesző hegyeket kutatja tekintetével, mint Ahol a Volga és a Don találkozott ahogy a pilóták teszik. Figyelmét egyetlen dolog köti le, alig néhány méteres távolságban: az exkavátor három köbméteres markolója. Ennek a markolónak mozgását irányítja beidegzett mozdulataival. A külső szemlélő számára talán egy­hangúnak is tűnne az ilyen munka. A markoló végigszánt a talajon, fé­lelmetes fogaival kiharapja a földet, becsukja „száját“, azután a teher­autó felé lendül, ahol kiszórja terhét, majd ismét elölről kezdődik s ki tudja hányszor ismétlődik meg na­ponta ez a folyamat. Ki tudja hány­szor? Vaszilij Ljamin számára túl­ságosan nevetséges volna ez a kérdés. Pontosan tudja, hogy a nyolc­órás műszakban pontosan egyezer- nyolcvanszor tölti meg gyomrát a ‘markoló. Azt is tudja, hogy egy ha­rapás 25 másodpercet vesz igénybe. S nem ide-oda himbálódzó markolót lát maga előtt, hanem égy fontos gépalkatrészt, amely alapos irányí­tással 12 mozdulatot végez, kezdve a földkivájástől odáig, hogy a teher­autóba üríti a zsákmányt. Vaszilij nagy gonddal számította ki ezeket az adatokat, azaz egy év­vel ezelőtt nem is itt kezdődött a számolás. Egy fordulatra akkor 45 másodpercet adtak. Ennyi ugyanis a norma. De a norma arra való, egy huszonhárom éves exkavátor kezelő­nek, aki a Komszomol bizottság tag­ja, hogy megdöntse. Akkor hatszázat fordult a markoló egy műszakban, most ezernyolcvanat. Ljamin az el­sők közé került a versenyben, neve állandóan a vörös táblán büszkélke­dik. Negyvenöt másodpercet nem volt könnyű lenyomni huszonötre. Legény a talpán, aki megcsinálja. De, amikor már kétszáz százalék körül jár a tel­jesítmény, ördögien nehéz tovább­jutni. Egyszerűbb volt legyalulni először tízmásodpercet, mint most egyet. így érkezett el Vaszilij oda, hogy ezt a célt tűzte maga elé: „arc egyetlen másodpercért!" Egyet­len másodperc megtakarítása fordu­latonként: 144 közméter földet jelent műszakonként. Ezekben a napokban műszak után egész délutánokon ke­resztül álldogált stopperórával a ke­zében a gép mellett és váltója: Jef- genyij Kamejev munkáját figyelte. Hol az egész utat mérte le, hol pedig az egyes részletmozdulatokat. Dél­utánonként mért, számolt és figyelt, kereste a rejtett tartalékot/ délelőt­tönként pedig saját munkáját tanul­mányozta. A számításokból végül kirajzolódott a pontos kép, kiderült, hol van elrejtve a felesleges másod­perc. A győzelmet mindig a legnehezebb ponton kell kivívni. A nehéz pont az volt, amikor a markoló a földet ma­ratta, hiszen a levégőben úszva nem talált ellenállásra, teljes sebességgel röpitette a gép. A talaj azonban el­lenállt és ezt az ellenállást kellett visszaszorítani. Ljamin lemérte, hogy I a folyamatnak ez a része hat má- ! sodpercet vesz igénybe. A feladat most már világos volt: A hat másod­percből ötöt kellett csinálni. Vaszilij új módszert alkalmazott: más szögben vitte át a /vasszögeket a talajba. Kamejev, aki mérte ide­jét, örvendezve kiáltott fel: „öt és fél! Most szorítsd!“ Egy teljes óra telt el így, de az eredmény nem ja­vult. Ljamin most kéz mozzanatot próbált összehangolni. Emberi szem nem vette volna észre, hogy a mar­koló sebesebben száll vissza az autó­tól, mint eddig, a stopper azonban megmutatta: „Öt és egynegyed!“ Már csak egynegyed másodpercet kellett lecsípni. Vaszilij Ljamin ideg­szálai összenőttek a gép fogantyúi­val, az exkavátor és a fiú eggyévált. Néhány perc múlva örvendezve ol­vasta el Kamejev a stopperröl a győ­zelmes hadijelentést: „Öt másod­perc!“ Sikerült! A két komszomolistát elborította ott az épülő Volga—Don-csatoma partján az öröm hulláma. Ha valaki idegen jár arra és megkérdi tőlük, minek örülnek olyan nagyon, bizo­nyos, hogy meglepetve hallgatja a választ: „Megtakarítottunk egy má­sodpercet!“ Vaszilij Ljamin és társa azonban jól tudták, hogy ez a má­sodperc ezer és ezer köbméter földet, határidő előtti tervteljesitést jelent. Mert a kommunizmust építő ember nemcsak a hegyeket mozdítja el a helyéből, hanem az évezredek óta egyformán topogó idővel is úgy bánik el, ahogy neki tetszik. v

Next

/
Thumbnails
Contents