Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-06-04 / 20. szám
1952 június 4 01IFJÖSÄG Változások a tagsági nyilvántartás és adminisztráció vezetésében A CsISz KB VI. kiszélesített ülése rátus szégyene“. Á nyilvántartás kiértékelte a CsISz eddigi munkáját. Rámutatott a sikerekre, amelyeket a Kommunista Párt vezetésével elértünk, az üzemekben, falukon, a gép- és traktorállomásokon, az iskolákban, az ifjú nemzedék nevelése terén. E sikerek mellett azonban a Szövetségünkben még nagy hiányosságok észlelhetők. A hiányosságok okait elsősorban a szövetségenbelüli munkarendszerben és módszerben találjuk, amelynek színvonala nem kielégítő és nem halad együtt a feladatok teljesítésével. A hiányosságok egyike a tagsági nyilvántartásban és az adminisztráció vezetésében uralkodó rendetlenség, amelyből kifolyólag az új tagokról, a tagság és a tagsági igazolványokról a gondoskodás csekély mértékben mutatkozik meg. A tagsági igazolvány minden CsISz-tag legértékesebb tulajdona, amelyre úgy kell vigyázni, akárcsak a szemefé- nyére. A tagsági igazolványt úgy kell venni, hogy az az a bizonyíték, amellyel igazolni tudjuk, hogy tagjai vagyunk a CsISz milliós hadseregének, a szocializmus ifjú építőinek. Ezért a CsISz tagság kérdésére az eddiginél sokkal több figyelmet kell szentelni. Ügyszintén rendet kell teremtenünk a tagsági nyilvántartás és az adminisztráció vezetésében. Az ad- nfAisztráció helyes vezetése Szövetségünkben nagy politikai jelentőséggel bír. Pontos nyilvántartás nélkül nem lehet megállapítani a CsISz-ta- gok pontos létszámát. Az adminisztráció pontos vezetése nélkül elképzelhetetlen a Szövetségen belüli magas színvonalú munka és az igazi bolsevik óvatosság, amely megóvja a CsISz-1 az ellenséges elemek be- furakodásától. A Komszomol tapasztalatai arra tanítanak, hogy csak a jól megszervezett és vezetett adminisztráció nyújt lehetőséget a helyes ellenőrzésre, a CsISz felsőbb szervei által hozott határozatok teljesítésére, a CsISz-szei'vezetek helyes vezetésére — nem is beszélve arról, hogy a jegyzetek pontos vezetése és a tagsági nyilvántartás helyes vezetése a nevelés szempontjából is fontos szerepet játszik. Fegyelemre és rendre neveli a tagságot. A CsISz KB VI. kiszélesített ülése tagságunk és a szervek elé feladatul tűzte ki a fegyelem fokozását a gottwaldi ötéves terv negyedik évének teljesítésénél. E feladat megvalósításának egyik fö előfeltétele éppen az adminisztráció rendben tartása. Főleg a statisztikai jelentések jíuszanak nagy szerepet a CsISz elé tűzött feladatok teljesítésében. A pontos statisztika áttekintést nyújt a tagság létszámáról, szociális' tagozódásáról, lehetőséget nyújt az irányításra és a helyes vezetésre. Azon tagok és funkcionáriusok előtt, akik lebecsülik a tagsági nyilvántartást és az adminisztráció helyes vezetésének fontosságát, meg kell említeni Sztálin elvtárs szavait, hogy: „A tagság pontos nyilvántartása nélkül a szervezet nem végezhet pontos munkát. A nyilvántartásban uralkodó rendetlenség az appahelytelen vezetéséért szigorúan felelősségre kell vonni az illetékeseket. A CsISz KB elnöksége a nyilvántartás, a statisztika és. a VI. kiszélesített ülés irányelveiből kiindulva 1952 március 17-én megtartott ülésén határozatot hozott, hogy egyidejűleg szervezeti munkánk megjavításával a tagsági nyilvántartás és az adminisztráció vonalán is rendet kell teremteni, hogy ezáltal jelentős fordulat álljon be a tagsági nyilvántartás és az adminisztráció vezetésének javulása terén. Ez megerősíti a CsISz-en belüli fegyelmet. A tagsági nyilvántartásban jóváhagyott változások előfeltételéül kell, hogy szolgáljanak a későbbi időben hozott intézkedéseknek. A fö változás a tagsági igazolványok kiállításánál történt, amelyeket 1952 június elsejétől a CsISz járási titkárságai állítják ki. A további intézkedés a tagok átjelentkezését érinti, amely szerint a nyilvántartási lapok átvezetését nem a járási szervek végzik, hanem minden tag személyesen veszi át a nyilvántartási lapját és átadja annak a csoportnak, amelyikbe bejelentkezik. A tagsági igazolványok kiállítása és rendben tartása A központi bizottság elnöksége a tagsági igazolványok rendbentartása érdekében a következő határozatot hozta: 1. Feladatul tűzi ki az alapszervezetek vezetősége elé, hogy a részleg- vezetőségek, munkacsoportok és munkaszakaszok segítségével állapítsák meg azoknak a tagoknak a létszámát, akiknek mindmáig nincs tagsági igazolványuk annak ellenére, hogy már belépési nyilatkozatukat beadták. Az alapszervezetek vezetőségei kötelesek a belépési nyilatkozatokat a vezetőségi ülésen feltétlenül megvitatni és gondoskodni arról, hogy kérelmük haladéktalanul a járási titkárságra kerüljön a tagsági igazolványok kiállítása érdekében. Az alapszervezetek vezetőségei egyidejűleg megállapítják, hogy kifizették-e a tagok előzőleg az igazolvány árát. Azok részére, akiír egyszer már kifizették az igazolvány árát, — ingyen kell azt kiállítani. 2. Feladatul tűzik a járási vezetőségek elnökségei elé, hogv, június elsejétől tárgyalják meg az igazolványokért benyújtott kérelmeket és legkésőbb 14 napon belül állítsák ki az igazolványokat. 3. Feladatul tűzik ki az alapszervezetek vezetőségei elé, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket az eddig át nem vett igazolványok kikézbesítése érdekében, hogy a tagság azt megkaphassa. 4. Feladatul tűzik ki az alapszervezetek, járások és kerületek vezetőségei elé, hogy azonnal vonják be a ki nem kézbesített másodpéldány igazolványokat, (duplikál). Az igazolványokat a járáson és kerületen keresztül küldjék el a CsISz SzKB-ra Az alapszervezetek június 30-ig a járási vezetőségek július 17-ig és a kerületi vezetőségek július 31-ig bevonják ezeket a tagsági igazolványokat. Az igazolványokhoz nyilvántartást csatolnak és úgy küldik fel a fentemlített módon a CsISz SzKB titkárságának. 5. Feladatul tűzik a járási és kerületi vezetőségek elé, hogy rend- szeresen törődjenek a nyilvántartá- si statisztika pontos vezetésével, a kiadott és bevont igazolványok nyíl- j vántartásával és az óvatossági rend- szabályokkal. A nyilvántartási és statisztikai áttekintés. A tagsági nyilvántartás és statisztikai áttekintés rendbentartása érdekében a CsISz elnöksége a következő határozatot hozta: 1. Feladatul tűzik ki a járási ve- j zetöségek elé, hogy rendszeresen tö- j rödjenek a tagság létszámának pon- ! tos nyilvántartásával. Mindez meg- j követeli a nyilvántartási lapok gon- j dós kezelését és időnkénti össze- | hasonlítását az alapszervezetek nyíl- j vántartási lapjaival. 2. Feladatul tűzik ki az alapszervezetek elé, hogy tagjaikat oktassák ki olyan értelemben, hogy minden tag, aki elmegy az alapszervezetböl, kilépését köteles bejelenteni a veze-^ tőségnek, nyilvántartási lapját átvenni és átadni a csoport vezetőségének, ahová (bejelentkezik. Feladatul tűzik ki továbbá az alapszervezetek vezetői elé, hogy e határozatot ismertessék meg a tagsággal. 3. Feladatul tűzik ki az alapszervezetek vezetőségei elé, hogy havonként rendszeresen ellenőrizzék a tagság létszámát a csoportban, gondosan jegyezzék fel a be- és kijelentéseket, hogy a veztöségnek rendszeres áttekintése legyen a csoport létszámáról. 4. Feladatul tűzik ki az alapszervezetek vezetősége elé, hogy rendszeresen minden hónap 5-ig a havi jelentést készítsék el, amelyet a lehetőség szerint a csoport elnöke személyesen ad át a járási vezetőségnek, — egyidejűleg a szükséges tagsági bélyegek megrendelésével, ahol pontosan fel kell tüntetni a bélyegszükséglet számát is. Az alapszervezetek vezetőségei e jelentésen kötelesek név, szerigt kimutatni az eltávozott és érkezett tagok neveit. 5. Feladatul tűzik ki a járási vezetőségek elé, hogy rendszeresen min- i den hónap 10-ig dolgozzák ki a már j bevezetett havi jelentéseket és az új havi jelentéseket, az új tagok szociális összetételéről küldjék el a CsISz kerületi vezetőségének. Feladatul tűzik ki a kerületi vezetőség elnökségei elé, hogy ezeket a jelentéseket minden hónap 15-ig küldjék el a CsISz SzKB titkárságára. A CsISz KB elnöksége feladatul tűzi ki a kerületi vezetőségek elnökségei elé, hogy e határozatot és a részletes irányelveket a tagsági nyil- vánitairtás és az adminisztráció helyes vezetéséről vitassák meg és ismertessék a járási vezetőségekkel. A CsISz KB elnöksége feladatul tűzi ki a járási vezetőségek elé, hogy e határozatot és irányelveket a tag, sági nyilvántartás és az adminisztráció helyes vezetéséről vitassák meg és ismertessék az alapszervezetekkel. A tagsági igazolványok kiállítása a járási vezetőségeken 1952 június elsején kezdődik. A CsISz KB elnöksége. Az alistáli magyarnyelvű iskola tanulóinak munkafelajánlása Siroky elvtárs ötvenedik születésnapjára Már napok óta nagy a sürgés-forgás az osztályokban. Az idősebb tanulók nagy lelkesedéssel magyarázzák az ifjabb tanulóknak, hogy mit jelent számukra Sireky elvtárs. Ezért megmozdult az egész iskola hallgatósága ,hogy tiszteletét fejezze ki Siroky elvtárs ötvenedik születésnapja alkalmából. Tanítóik segítségével lázasan készülődnek erre a nagy ünnepre. Egyes osztályokban már egész szép kultúnmüsoros program alakúk ki. De a 'canulok nem elégedtek meg azzal, hogy csak megemlékezzenek Siroky elvtársról, hanem tanítóikkal együtt kötelezettségvál- lásokat is tettek. Ehhez csatlakoztak a pionír szervezetek tagjai is. Elba tározták, hogy a pionír szervezetben úgy fognak dolgozni, hogy méltó tagjai lehessenek az Ifjúsági Szövetségnek. Az iskola tanítótestülete is kötelezettségvállalásokkal köszönti Siroky elvtárs ötvenedik születésnapját. A tanulók, tanítók a következő felajánlásokat tették: 1. Segíteni fogják az KFSz-t úgy, hogy elvállalják két hektár bab be- kapálását és öt hektár len kigyomlálását. 2. Szakszerűen fogják gondozni a Micsurin-kertet. 3. A tanítók tíz új előfizetőt szereznek aj tJj' Ifjúságra. 4. A tanulókkal megismertetik Szlovákia összesített tervének fontosságát. 5. A Gyermek-nap alkalmából tiltakozó táviratot küldenek a baktérium-háború ellen. Iyfíri kötelezettségvállalásokkal ikarjuk kifejezni szeretetünket Pártunk és kormányunk iránt és ezentúl még jobban és fegyelmezettebben tanulunk, hogy ezzel is elősegítsük a falu szocializálását és Szlovákia összesített tervét. Kovács László; Nagymegyer. A nagymácsédi CsISz csoport újabb versenyt indított A nagymácsédi CsISz öntudatos tagjai Siroky elvtárs ötvenedik születésnapjára újabb kötelezettségeket vállaltak. A CsISz-tagok az Egységes Földműves Szövetkezet tagjaival együtt elhatározták, hogy Siroky elvtárs születésnapja tiszteletére elültetik az összes dohányt, amely 15.5 hektárt tesz ki. Ezenkívül 53 hektár répát egyelnek ki és ezt másodszor is bekapálják. A nyolc hektár terjedelmű kertészetben az összes kapásnövényeket bekapálják. A verseny már meg is indult. A CsISz tagjai és az EFSz tagjai versenyt indir.ot- tak egymás között, amelyben már a kezdet kezdetén szép eredményeket értek el. A verseny továbbterjedt, mert a felsöszeld EFSz versenyre hívta ki szervezetünket. Mi pedig a galántai járás összes EFSz-eit hívtuk ki szocialista versenyre. Birsei Mária, a nagymácsédi CsISZ titkára. & Nagyobb gondot íordítsunk a határmenti CsISz csoportok munkájára Gyakran felvetődik előttünk a kérdés, miért nem dolgoznak a füleki járás déli részén a CsISz csoportjaink. Erre a kérdésre röviden felelhetünk: mert a járási vezetőség nem biztosítja be munkájuk irányítását, vagyis nem küld ki megfelelően képzett instruktorokat, akik segítenék és irányítanák a falusi CsISz csoportok munkáját. E falusi csoportok közé tartoznak; Hidegkút, Tajti, Necseklő, Egyhá. zasbát, Öbást, Alujágy, Dobfenék, amely csoportokban esetleg egyszer fordult meg a járási vezetőség kiküldöttje. 1950-töl, vagyis attól az időtől, amióta Füleken is megalakult a járási vezetőség. A járási vezetőség azzal védekezik, hogy minek küldtünk volna mi oda instruktorokat, amikor a járási vezetőség fizetett apparátusának egyik tagja közülük van és helyben irányíthatja őket. Azonban azt nem ismerik el, hogy a környékbeli CsISz-csoportok tagjai az első pillanatban elvesztették bizalmukat vele szemben. A járási vezetőségnek rendszerint az a szokása, hogy csak a Fülekhez közellévö falvakat látogatja, ellenben a távoleső falvakat nagyon ritkán, . vagy egyáltalán nem. Pedig nagy szükség lenne ezen a vidéken a felvilágosító munkára, mert ez a vidék egészen 1948 győzelmes Februárjáig tanító nélkül volt és csak február után kezdődhetett el a nevelő- munka. Ezeknek az elvtársaknak nem volt meg a lehetőségük a tanulásra, hiába volt meg bennük a tudomány utáni vágy. És most, mikor meg van adva a lehetőség a tanulásra, a művelődésre, a szocializmust építő új hazában, kérem az elvtársakat a ffileki CsISz járási vezetőségén, hogy támogatás helyett ne akadályozzák, hanem segítsék őket. Mede István, Fülek. Kik a hibásak ? A királyhelmeci járási CsISz vezetősége a májusi elnökségi üléseken behatóan foglalkozott az állandó munkaerők toborzásával az Ifjúsági Duzzasztógátra. Siroky elvtárs ötvenedik születésnapja alakalmából Lelesz községből három CsISz-tag jelentkezett az Ifjúsági Duzzasztógátra állandó munkásnak, Nagy József, Lukács Miklós és Márton Lajos elv- társak. Mind a három elvtárs kőműves. Nagygéresböl szintén négy CsISz-tag jelentkezett, szintén állandó munkásnak az Ifjúsági Duzzasztógátra. A leleszi három elvtárs között én magam szerepelek. Ügy határoztuk, hogy május 20-án munkába lépünk. A szükséges iratokat a kerületi CsISz vezetőségtől meg is kaptuk. A hiba azonban ott van, hogy az üzemekből semmi körülmények között nem engedik el az elvtársakat. Koblizsek elvtárs, a CsISz kerületi vezető titkára a járási elnökség ülésén megígérte, hogy elintézi az ügyet. Most az a kérdés, hogy vagy nem tudta, vagy nem akarta mindmáig elintézni. a jelszavunk az, hogy a legjobb CsISz-tagokat és funkcionáriusokat az Ifjúsági Duzzaszt ógátra. A királyhelmeci járás tudja feladatát és teljesíteni is akarja. De ilyen nehézségek mellett nem tudja teljesíteni. A munkahivatal csak úgy közvetíti ki az embereket, ha az üzem elengedi. Éppen ezért fordulunk az Üj Ifjúsághoz, hogy hasson oda, engedjenek «el bennünket, mert ha nem engednek el, akkor kár beszélni a Duzzasztógát fontosságáról é arról, hogy jelentkezzünk állandó munkásnak a Duzzasztógát építésére. Nagy József, járási elnökségi tag. Jobb munkát az Ardói CsISz-csoportban Már alkonyat volt. amikor' elindultunk meglátogatni az egyik CsISz- csoportot a tornaijai járásban. A csoport elég távol van a járási székhelytől. Vonaton utaztunk, majd gyalog mentünk erdőn-mezőn, míg megérkeztünk. Az ember érdeklődve néz körül az ilyen kis falucskában, ahol mintggy 300 főnyi lakosság él, hógy mivel foglalkoznak itt az emberek, hogy milyen építőmunkát fejtenek ki. Egészen meglepett, amikor megtudtuk, hogy a faluban harmadik- típusú EFSz működik. Az EFSz tagjai megértették a falu szocializálásának fontosságát és előnyeit. Ilyen alapon fogtak hozza Ldujuk átépítéséhez. \ Küldetésünk célja a CsISz helyicsoportjának munkáját megvizsgálni. Jobban az ifjúsági mozgalom után érdeklődtünk. A helyi Nemzeti Bizottság irodájába mentünk, ahol az ifjúsági szervezet újonnan megválasztott elnöknője dolgozott. Rövid beszélgetésünk folyamán kitűnt, hogy az említett elvtársnö az EFSz könyvelője is. Nos, ez mind szép és jó, de nézzük meg, hogy hogyan dolgozik a CsISz. Estére gyűlést hívtunk össze. A gyűlésen nyolc tag vett részt. Igaz, azonban az, hogy az egész létszám sem tesz ki többet. Egypáran mesz- sze dolgoznak, ők nem jelenhettek meg a gyűlésen, mert nem járnak haza rendszeresen a munkából. A jelenlévőkkel beszélgetve tapasztalnunk kellett, hogy a csoport egyáltalán nem dolgozik. Nem fejt ki semmiféle kulturális és politikai munkát. Egy akcióról sem tudtak, amit a CsISz szervezett. Miért nem? Ezt is megmondták a jelenlévők. Azért, mert volt a szervezetnek egy elnöknője, egy negyvenéves asszony, ö pedig egyáltalán nem törődött az ifjúság nevelésével. Ha kaptak vala-ni körlevelet, arról nem tudott senki, mert a pósta ö hozzá járt, ő pedig nem közölte az esetleges irányelveket. Gyűlést ebben az esztendőben még nem tartóttak,' ahol megbeszélték volna az ifjúság feladatait. Így az-- tán sem a politikai kör, sem az olvasókör nem működött és nem működik. A járási titkárság is keveset törődött a csoporttal. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a csoport csak papíron szerepelt. Ha kevés is a CsISz-tag egy ilyen kis faluban, mégis .szükséges az, hogy a járás többet foglalkozzon velük, mert a községben fejlett EFSz működik. A csoport tagjainak kellő politikai színvonalra kell fejlődniük, hogy segíteni tudjanak az EFSz-nek úgy a politikai nevelőmunkában, mint a termelőmunkában. Persze, nemcsak a járástól kell várni a segítséget. Ellenkezőleg! Az új elnöknőnek, Ujpál elvtársnönek a többi vezetőségi tagokkal egyetértésben, karöltve az egész tagsággal kell hozzáfogni az új munkához. , A járási titkárság segítségetekre fog sietni, segítséget kell kérnetek a Kommunista Párt helyi szervezeté- tél és a tömegszervezetetktöl. Kerekes István. Hűek leszünk hazánkhoz! A nagymegyeri járásban a pionír- mozgalom ezelőtt gyenge munkát fejtettek ki. A járási konferencia óta komolyan hozzáláttak a munka megjavításához és más eddig is szép eredményeket értek el. Csömör elvtárs komoly pionír mozgalmi dolgozó, akinek a szívén fekszik az ifjú nemzedék nevelése, komolyan és jólesöen nyilatkozott arról, hogy az utóbbi időben a pionírmozgalom terén javulás állott be. Akadnak még itt-ott nehézségek is, így például Pitonyok tanító elvtársnak jobban kell dolgoznia a pionirmozgalomban. A pionír tanácsba sem jár rendesen és munkájában nagy hanyatlás állott be. Feltétlenül szükséges, hogy a pionirmozgalom terén beállott javulás után az elért eredményeket kiaknázva és megtartva munkákat továb javítsuk — mondja Csömör elvtárs. Teljesen egyetértünk vele ebben. Az ifjú nemzedék nevelése és a róluk való gondoskodás a szocialista tanítók szívügye kell hogy legyen. Ezért Pitonyok elvtárs javitsa ki az eddigi hibákat, hogy a nagymegyeri járás pionírjai még jobb munkát végezhessenek. l
