Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-06-04 / 20. szám
4 Ol IFJÖSÄG 1952 június 4 Jilemnicky - Siroky elvtárs hü harcostársa 1952 május 17-én Fekete Balogon a nagy kultúrházban tartották meg a Jilemnicky Péter „Garammenti krónika“ című könyvéről az össz-szlovákiai konferenciát. A konferencián körülbelül kétszáz kiküldött, a legjobb olvasókörök vezetői vettek részt. Jilemnicky, a proletárköltö müveiben feltárta a dolgozó nép helyzetét, azt a nyomorúságos helyzetet, amelyben a Tátra-alja népe szenvedett a felszabadulásig. Egész élete harcból áll a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért. Előtte senki úgy meg nem írta müveiben az első Csehszlovák Köztársaság életkörülményeit és a dolgozó nép igazi helyzetével és annak megjavításával ö komolyan foglalkozott müveiben. Jilemnicky a Párt fia volt és ezáltal minden írásában kiemelkedik a Párt segítő szerepe. Jilemnicky szerette a Pártot és a dolgozókat. Szerette a Szovjetuniót. Bizonyítja ezt az is, hogy önként ment ki a Szovjetunióba 1926- ban, ahol mint tanító működött a kisebbségi iskolában. Nem elégedett meg azonban csak az iskolában végzett munkájával. Ö olyan szociális feltételeket akart kiharcolni a dolgozók részére, mint a Szovjetunióban voltak már abban az időben. Jilemnicky egész életében azon dolgozott: mozgósítani a népet szociális jogainak kiharcolására. Jilemnicky a Szovjetunióból való visszatérése után Szlovákia különböző helyein működik. 1939-ben, amikor az úgynevezett Szlovák állam megalakul, otthagyja Szlovákiát és Csehországba megy, ahol illegálisan működik. 1942-ben a Gestapo letartóztatja és 8 évi ' kényszermunkára Ítélik. A fogságban sem szűnik meg dolgozni, és habár nehezen is, de különféle „fekete utakon“ híreket szerez az általános helyzetről. Nehezére esett az, amikor tudomást szerzett a szlovákiai felkelésről és ö neki bezárva, rabságban kellett ezt végigélni. A Szovjet Hadsereg gyors előretörése megmentette az ő életét is. 1945-ben visszatért Németországból. Amilyen gyorsan csak tehette, visszasietett Szlovákiába. Barátai és felesége, Rózsa, akinek egészségét aláásta a koncentrációs tábor — örömmel fogadták Jilemnickyt. Ö rögtön minden tehetségét és tapasztalatát a Párt szolgálatába állítja. 1945-ben, az SzKP első konferenciáján Zsolnán Frafio Kral’ írótársával együtt nagy lelkesedéssel tekintett az újjáépítésre, az utak, j vasutak, hidak, stb. megjavítására. Hogyisne örült volna, amikor látta, hogy a dolgozó nép a szabad hazában most dolgozik először a saját érdekében, a maga javára. A konferencia után az SzKP képviselője lett és lehetősége nyílt, hogy minden tehetségét, gondolatát és tervét a dolgozó nép javára fordítsa. Jilemnicky jól ismerte a dolgozó népet. A sokéves együttélés lehetőséget nyújtott erre.-Tudott a nép nyelvén beszélni. Olyan sikereket ért el, mint kevesen ezelőtt. Anép között járva, gyakran találkozott történelmileg fontos dátumokkal, főleg a felkelés idejéből. Oly sokszor elmondta: „Mindezt szerettem volna veletek átélni és keresztül harcolni“. Ha már ezt nem is tehette meg, de regényében: a „Garemmenti krónikádban oly gyönyörűen megörökítette a szlovákiai felkelés jelentőségét, ahogy csak egy kommunista — egy proletárköltö teheti. i A „Garammenti krónika“ című regényének megírásánál Siroky elvtárs kezdeményező szerepet játszott, ahogy ezt Jilemnicky szavaiban mondja: „... visszajőve! Németországból, megálltam Prágában. Az ismerősökkel Jilemnicky Péter, Siroky elvtárs hű harcostársa. beszélgettem főbb terveimről a jövő munkámmal kapcsolatban. Én írni akarok. Erre Siroky elvtárs, miniszterelnökhelyettes azt mondja: „Eredj Feketebalogra. E község fontos szerepet játszott a szlovákiai felkelés szerepében". Kössük össze a két harcos munkáját és feltűnik előttünk az a valóság, amelyben ma élünk. A „Garemmenti krónikádról megtartott össz-szlovákiai konferencián resztvettek 1 hozzászólásai azt bizonyítják, hogy Siroky és Jilemnicky elvtársak kölcsönösen, a jövőt kö- zelébb hozva harcoltak mindig h. tudomány froiitján is. A konferencián a résztvevők rámutattak Jilemnicky regényének legkiemelkedőbb részeire, ahol csak úgy, mint többi regényeiben érezhetjük, hogy a nép jogáért és annak jobb sorsáért folyik a harc, amelyet a Kommunista Párt vezet a dolgozók támogatásával. íme egy részlet a hozzászólásból, amelyet Bacsa György mondott Szvidnyikröl: „Jilemnicky azt jól tudta, hogy a múltban a szlovák nép koldus helyzetének miben rejlettek az okai. Könyvében világosan rámutat a burzsoázia kizsákmányoló politikájára.“ Jilemnicky nem volt pacifista és nem jaj- veszékelt a nép rettenetes helyzetén, hanem bátran harcolt annak jogaiért. Tanította a dolgozókat harcolni, tanította őket a forradalmi éberségre és az osztályharcra, ahogy ezt Mar- celik bányásztanonc mondotta hozzászólásában: „Jilemnicky, a kommunista harcos, a Párt hü fiának forradalmi ébersége megmutatkozik regényében is, amikor Szlamka így kiált fel: „Jaj, már itt vannak!“ (a németek). Igen, ez a felkiáltás aktuális volt 1948-ban is és csak dolgozó népünk, a Kommunista Párt és Gottwald elvtárs éberségének köszönhető, hogy mostűtt vagyunk a konferencián. A forradalmi éberség mindig aktuális, az. ifjúság körében főleg most — a kiéleződő osztályharc idején. A „Garammenti krónika“, akárcsak Jilem- nieky többi müvei, az ifjúság részére nélkü- lözhettlen tanulságokat tartalmaz. Belőlük ismerjük meg Pártunk és munkásosztályunknak az ifjúság jövőjéért vívott gigantikus harcának részleteit. Feltárja az olvasó előtt azt a törhetetlen akaraterőt, amellyel a Párt,, a munkásosztály és a felkelés harcosai rendelkeznek és arra tanít minket, hogy a szocializmus kiépítésében, a ma harcában mi is e hősöktől vegyünk példát és munkánkat úgy végezzük, hogy azok, akik értünk harcoltak, büszkék legyenek ránk, mint méltó utódaikra. A konferencia résztvevői megnézték Feketebalogon és a közeli környéken a felkelés egyes helyeit és gazdag tapasztala tokkal“ visszatérve, amelyeket az olvasókörökben mint jó pro- pagációs anyagot tudnak felhasználni, büszkén és boldogan búcsúztak el Feketebalog lakosaitól, ahol a Szlovákiai nemzeti felkelés bölcsőié volt. Gérecz Árpád. ! FRANTISEK BRANYI SZLÁV államdíjas költő. FUCSlK-JELVÉNY Életünkért, a szép napért halt meg a hős Fucsík. Harc mezejéről visszatért könyvében s így tanít: légy igaz ember és tanulj! A könyvben, minden oldalon Fucsík vezet tova. Ha megmaradsz ez utadon, nem bánod meg soha. Légy igaz ember és tanulj! Dolgozók arcán ott ragyog napsugár mosolya. Írásait, ha olvasod, a legjobb iskola; Légy igaz ember és tanúij! I A komáromi magyar gimnázium Pozsonyban Gimnáziumunk kultúrcscportját az a nagy megtisztelés érte, hogy a Csemadok országos konferenciáján bemutathatta egészévi munkájának eredményét. Óriási lelkesedéssel készültünk rá, hogy e megtiszteltetést a tölünk telhető legnagyobb mértékben ki is érdemeljük. Mi is tudatában vagyunk annak, hogy szabad és boldog életünket főképpen dicső Pár-' tanknak köszönhetjük. Ezért igyekszünk úgy dolgozni, hogy viszonozni tudjuk ezt az odaadó szeretet államunknak. Május 23-án este a pozsonyi Űj Színpadon mutattuk be tudásunkat. A nívós és gyönyörű számok közül nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy melyik szám volt szebb és jobb. De a hatalmas tapsorkánból ítélve nem hoztunk szégyent gimnáziumunkra és példáját mutattuk, hogy mi is szocialista nevelésben részesülünk és célunk a boldogabb élet elérése a csehszlovák néppel karöltve. Ezt bizonyítja énekkarunk száma is. Fecsó Pál komáromi gimnázium. Szántó L. György fordítása. | Losonci jampecek, vigyázzatok! Május 26-án iskolánk CsISz-vezetösége és a tanári karral egy gyűlést rendezett azzal a céllal, hogy az előforduló hiányosságokat, problémákat megtárgyaljuk. így került sorra Dokupel Emil is, akit az iskolából kizártak. Dokupel kizárásának az oka elsősorban az volt, hogy többszöri figyelmeztetésünk ellenére jampec ruházati cikkeitől nem tudott megválni. Ezt még súlyosbította az is, hogy nemcsak az öltözéke, hanem a viselkedése is jampec volt. Az iskolába később lépett be. Ennek ellenére állandóan hiányzott. A tanulásban egyáltalán semmi igyekezeteit nem tanúsított. CsISz-szervezetünk elnöke, Forró elvtárs meggyőző munkával igyekezett Dokupelt megjavítani. Ez neki nem használt, sőt még fölényeskedett is, amikor hibáira rámutattak. Éppen ezért CsISz-szervezetünk elhatározta, hogy ily egyéneket, akik a dolgozók iskolájának fejlődését csak rontják, az iskolából kizárjuk. Azt hiszem, szervezetünk helyesen cselekedett akkor, amikor ily egyénekről lerántja a leplet és kellőképpen elítéli. Sajnos, Losoncon sokat lehetne még az ilyen Dokupel-féle jampecekröl beszélni, mert nem ö az egyedüli. Meg is látni a következményeit. Például az egyik járási aktívánkon a losonci CsISz helyi elnöke beszámolt arról, hogy a százon felüli tagságból 15—20-an jelennek csak meg a gyűléseken. Nekünk, munkásifjaknak, akik most szabad' .1 tanulhatunk, legyen nyitva a szemünk és ne türjük meg az iskoláinkban az olyan egyéneket, akik nem arra törekszenek, hogy elsajátítsák a tananyagot, hanem hol álcázva, hol egész világosan megmutatják azt, hogy nem hajlandók velünk egy úton haladni. Tudatában vagyunk annak, hogy ily egyének eltávolításával és ártalmatlanná tételével egy biztos lépést tettünk a szocializmus mielőbbi felépítése felé. Pándi József V. P. S. Losonc. A Csemadok kultúrcsoportjainak bemutatkozása Csehszlovákia magyar dolgozói, amilyen lelkesedéssel, odaadással,, nehézségeket legyűrve veszik ki részüket a szocializmus építéséből, olyan merészen és biztosan teremtik meg igazi szocialista kultúrájukat is. A Csemadok III. évi közgyűlése döntően bizonyítja ezt. A magyar dolgozók mindenütt ott vannak népi demokratikus haA füzesgyarmati tánccsoportot id. Gyurján István tanította be, aki a szólótáncot táncolta. zánkban, ahol az új élet . megteremtéséért, a béke védelméért es a múlt káros maradványainak felszámolásáért folyik a harc. Dolgozóink falvóinkban, városainkban új kultúrái, harcos szocialista kultúrát teremtenek. Olyan kultúrát, amelyik falcainkból lassan kiszorítja a giccset, az üres, tartalmatlan magyar nóták, táncok helyett, a nép érzésvilágát, vágyait, szerelmét, életét, vidám optimizmusát kifejező táncok, dalok kerülnek. Hogy ez menynyire így • van, ezt bizonyítja a Csemadok III. évi közgyűlése tiszteletére a Nemzeti Színház- üj Színpadán (Nova Scéna) rendezett nagyszerű kultárest. Kit nem ragadott magával ez a gyönyörű műsor? Ki nem érezte, mikor a komáromi dolgozók a Sztálin kantátával és a kubányi arató dallal megnyitották a kulturestet, hogy ez a kultúra, — a szovjet nép kultúrája — amely példaképünk, amely segít munkánkban, harcunkban. A két dal mottóként lebegett az egész kultárest fölött, fáklyaként, amely mutaija az útat. Bs aki végignézte, végigtapsolta ezt a műsort, megállapíthatta, hogy jó úton haladunk. Az ország minden része elküldte ebbe a színes csokorba egy-egy szál legszebb virágát, hogy a legjobb dolgozókat; Pálfi sztahanovista hegesztőt, Ferdics elvtársat, a legjobb traktorállomás vezetőjét, Egri Viktor államdíjas magyar írót, a legjobban dolgozó üzemeket:, a komáromi Skoda-műveket és a füleki Kovosmaltot és a szlovák nép legnagyobb fiát, az ötvenéves Siroky elvtársat üdvözölje. Még sokáig ott cseng Dénes György versének egy- egy szakasza: \ „Egyre szebb lesz a hegyek világa, egyre szebb a sikok tengere örök napfény csordogál a tájra szebben ragyog az ég kék szeme. Gyárak nőnek, bányák sokasodnak, dörögnek a fürge traktorok és Siroky nagy* nevét kiáltja harsogóan százezer torok.1“ Egyre szépülő életünk, - ragyogó szabadságunk dalt csal a dolgozók ajkára és nemcsak a fiatalok örülnek nálunk, hanem a hatvanéves Cseri Sándor is ott táncolt a fiatalokkal a nyíri tánccsoportban, velük együtt örülnek az életnek, amelyik már nem börtön, mint az ő ifjúsága idején. Egyik legnagyobb érdeme a Csemadok- nak, hogy be tudta kapcsolni a kultúrmunkába az idősebbeket - is, hogy a füzesgyarmati tánc- csoportot id. Gyurján István tanította be, egy régi népi táncra. Elismerés illeti a Csemado- kot, hogy kezdeményezője a még össze nem gyűjtött és fel nem dolgozott népdalok összegyűjtésének. Csúcsom bányatelep színjátszói Fehér Klára: Az első győzelem című jelenetének bemutatásával bebizonyították, hogy színjátszó csoportjaink vidéken is színvonalas előadásokkal tudják nevelni, szórakoztatni dolgozóinkat. Mi sem bizonyítja jobban a CsISz és a Csemadok helyes viszonyát, mint a komáromi magyar gimnázium és a brati- slavai _ pedagógiai gimnázium sikeres részvétele a kultúrműsoron. A bratislavaiak énekkara már többször sikerrel szerepelt dolgozóink előtt és itt kétszer énekelte el műsorszámát, mégis ágy éreztük, mintha a komáromiak magyar-szlovák népdal csokrának kidolgozása alaposabb lett volna. A komáromi gimnázium tánccsoportja minden elismerést megérdemel, mert az egész műsor legnagyobb művészi élményét nyújtotta majális táncával. Ez a népi táncok helyes feldolgozásának útja, ez az az át, amelyen a szovjet művészegyüttesek haladnak. Kell, hogy a többi táncscoport is tanuljon a komáromiaktól igényességet és nyújtsanak többet- a népi tánc- figurák reprodukálásától, állítsanak össze gazdag kompozíciókat és merészen fejlesszék tovább ezeket a figurákat. A szólóénekesek valameny- nyien komoly sikereket arattak népdalaikkal. Piroska Mihály vezetésével a bratislavai népi zenekar is erőteljesen fejlődik. Nem volt ennek a kultár'est- nek egyetlen résztvevője sem, aki nem azzal a jóleső érzéssel hagyta el a 7 ultárműsOrt, hogy jó úton haladunk és az út nehezebbik szakaszát már magunk mögött hagytuk, mert dolgozóink megismerik és megszeretik a szocialista kultúrát és eltéphetetten kapcsolatot teremtenek vele. Tudjuk, hogy egy év1 múlva még messzebb leszünk, egy év múlva még gazdagabb, színesebb és színvonalasabb kultúrműsort láthatunk a Csemadok közgyűlése alkalmából. Egy év múlva biztosan nem szorítkozunk már psak népdalok dalolására, hanem megszületnek első mozgalmi dalaink, egy év múlva a mi problémáinkhoz közelebb eső jeleneteket láthatunk majd a színpadon. Népi tánchagyományainkból gazdag kompozíciók születnek. Egy év múlva jobban megismerjük a szlovák és a cseh nép kultúráját és kultár- műsorjainkon jobban fog tűk* rözödni, hogy a mi új, szocialista, nemzeti kultúránk ugyanabban a hazában születik, ahol közösen építjük a szocializmust. Az eddigi eredmények biztosítják ezt a fejlődést és köteleznek is. De biztosítja a Csemadok Itt. évi közgyűlésének haA komáromi magyar gimnázium tánccsoportja a kultárest legnagyobb művészi élményét ny ujtotta. tározata is, amely még nagyobb lehetőséget biztosít a jövőben kul'tárcsoportjainknak: A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai nyújtsanak segítséget ebben a munkában a Csemadoknak és teremtsenek egymással _ igazi, szocialista kapcsolatot, ,falcainkban pedig szorialista kultúrát. P. Szűcs Béla, A bratislavai magyar pedagógiai gimnázium énekkara a Csemadok III. konferenciája tiszteletére rendezett kultúresten.
