Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-05-14 / 17. szám
I 01 IFJÚSÁG --------------------I---Ilyen is előfordul... 1952 május 14. AZ A kékkői járás a múltban Csehszlovákia legszegényebb járásai közé tartozott. A kizsákmányolás itt teljes mértékben folyt. Az egyetlen városban, Kékkőben nagyszabású asztalos- műhely tulajdonosok, építészeti válal- kozák, a falvakon pedig az uraságok, ispánok és a kulákok nyúzták a néfiet. A dolgozók a legkegyetlenebb bánásmódban részesültek. A falusi uraságo- kon és a kuláktanyákon hajnali három órakor kezdődött a munka és éjjel 10—11 óráig tartott. Ez így ment hétköznap, vasárnap egyaránt. Aki öt-tíz percet késett, az már mehetett haza. — Majd megtanulják a rendet, a ronda béresek! — mondogattak ilyenkor az „ispán urak'', akik három órakor szintén talpon voltak. Mikor azonban a hereieket és a többi cselédeket kihajtották a földekre, hazatértek és nyugodtan szundítottak, lebzseltek egész nap. Más dolguk nem akadtAz asztalosműheiyekben és építészeti vállalatoknál viszont a „mester urak" voltak a nép nyúzol. A segédek és a többi alkalmazottak szintén haj- nalhasadtátói késő estig robotoltak csekély bérért. A falusi kisgazdák és szegényparasztok egy-kéé rosszlábú tehénkével- keservesen művelték földjeiket. Legtöbbször ők is a kuláknak robotoltak, mert a kulák szerint a „segítséget" le kell dolgozni. A Horthy-rendszer alatt az ifjúság szenvedett a legjobban. Az ezredes urak nem nézték van-e cipője, ruhája, hanem: „gyerünk, bugris parasztja, ta- posd a -jiavat", — zengedezték a levente egyesület főhóhérjai. A cigány dolgozókat egyszerűen „falu szemet- jé”-nek titulázták. Ezek az idők hála a Vörös Hadseregnek elmúltak. Jobb idők, új világ köszöntött be a kékkői járásba is. Egyre több Egységes Földműves Szövetkezet alakult, amely népünk, ifjúságunk jobb jövőjét jelentiA nagykürtösi kisparaszt, szegényparaszt már nem tehénkével, vékony lovacskáyal, hanem traktorral szántja földjét. Igen, mert a kékkői járásban traktorállomás épült, teljesen új- Nagykürtös és Kiskürtös között, ahol valamikor kopár földek terüllek, ma egy új traktorállomás áll. Már mesz- sziröl látszanak a javítóműhelyek, adminisztrációs épületek és a „legényszobák" beton falai. A traktorállomást két évvel ezelőtt kezdték építeni. Mindössze egy évig készült- Szocialista munkaverseny és a szovjet módszerek alkalmazásának segítségével, idő előtt befejezték. it Ezen a reggelen csendes, sűrű eső ébresztette fel a nagykürtösi traktorosokat. Először mindenki felöltözött, hogy majd mennek szántani, vetni és ezt-azt végezni a földeken, de aztán Miért nem működik az ipolysági állami birtokon a CsISz Sokáig nem tudtuk mi annak az oka, hogy az ipolysági állami birtokon a CsISz szervezet nem működik rendesen. Rájöttünk arra, hogy az állami birtok vezetősége egyáltalán nem törődik az ifjúsággal. Május elseje előtt, amikor a csoportnak meg kellett volna beszélni a felvonulást és értékelni a májusi munkát, csak hárman-négyen jöttek a gyűlésre. Frenkó Ilona és Minárik Julia a csoport elnöke és pénztárosa három hetes politikai iskolán vettek részt. A régi munkahelyükre azért nem vették be őket, mert féltek attól, hogy a két leány csak gyűlésekre fog járni és így a többieknek rájuk kell dolgozni. Ezt Zsigó József rendelte el. De nem attól félt ám Zsigó József dohányos, hogy a lányok a gyűlésre fognak járni, hanem attól, hogy ezek az elvtársnők nem hagyják majd magukat becsapni, hanem rájönnek a hibákra és így bizonyosan kibújik a szög a zsákból. Frenkó elvtársnö, aki tagja a CsISz járási vezetőségének azért nem jelenhet meg a vezetőségi ülésen, mert az igazgató úr, aki még mindig úrnak hagyja magát szólítani azt mondta, hogy a gyűlésekből nem lehet megélni; ha gyűlésekre megy, nem alkalmazza. Major Ilona, Ipolyság annyira erősödött az eső, hogy bizony mindenki jónak látta inkább a műhelyben maradni és a traktort, vetőgépet boronát és más gazdasági szerszámot rendbehozni, megtisztítani. Akik 'félhatkor felkeltek már nem feküdtek le. Minek is, minél Jiorábban kezdik a gép rendbehozását, annál hamarább elkészülnek és másnap reggél nem fáj a fejük, hogy rendbehozatlan traktorral kell kimenniök a földre— Ez az eső nagyon használ a földeknek, — jegyzi meg a traktorállomás agronómusa, — csendes eső a legjobb. A brigádközpontokban is, mint a traktorállomáson, a gépek rendbehozásával vannak elfoglalva. Kiss János a szktabonyai hármas brigád legjobb traktorosa és egyben az égész traktorállomás legjobb munkása szintén a DT-54 jelzésű hernyótalpas traktorját tisztítja. Eddig 114 százalékra dolgozik, de csak egy műszakban, Nem akadt neki párja, akivel éjz jel-nappal felváltva dolgozhattak volna. Kiss Jánost ez nagyon bántja. CsISz-tag létére úgy szeretné, ha minél több hektárt dolgozhatna meg társaival. Társai azonban bizonyos, hogy nem értették még meg a .verseny és a két műszakban való dolgozás fontosságát. A lukanényei brigád most az első helyen áll. Az első helyet úgy szerezték meg, hogy Fonodi János és Híves József elvtársak két műszakban, felváltva dolgoztak egy traktoron. Feladatukat 174 százalékra teljesítették. Egy-két nap múlva bevégzik a tavaszi munkákat- A rájuk kiszabott feladatokat már egy héttel azelőtt teljesítették, de ezek a traktorosok olyan Emberek, hogy nemcsak a kiszabott munkát végzik el, hanem azon vannak, hogy az összes tavaszi munkák minél előbb el legyenek végezve. A nagykürtösi traktorosok a tavaszi munkák végeztével különféle beosztásokat kapnak. Egyesek' az át javításához mennek fuvarozni, mások az építészeti vállalathoz és a szénraktárakhoz. A traktorosok ezzel is ki akarják fejezni szeretetüket hazájuk iránt. Tudják azt, hogy az építészeti vállalatnak és a többi üzemeknek nagy szüksége van a traktorokra. Bevégzik a tavaszi munkákat, elvetik, elültetik az utolsó • magot is és boldogan mennek segíteni oda, ahol a legjobban szükség van rájuk. A brigádközpontok lecsendesednek,, a falvakban egy pár hétig megszűnik a traktor dübörgése. A falusi brigádközpontok majd aratáskor újra felélénkülnek, újra harcba szállnak az aratás minél előbbi befejezéséért. JAKUBEC TIBOR Hol itt a fegyelem? Tudomásom szerint a járási vezetőségnek úgy szól a határozata, hogy minden hónapban egyszer ösz- szehívják a helyi és üzemi csoportok vezetőit, ülést tartanak, ahol megvitatják az elmúlt hónap hiányosságait és megkapják a rájuk váró feladatokat. A járási vezetőség már mindenféleképpen próbálkozott, hogy csak valahogy össze tudná hívni a vezetőket, de minden hiábavaló volt. Hol itt a fegyelem? Mit várjunk akkor a tagoktól, ha a vezetők ilyenek. Meghiszem, vannak esetek, hogy az a vezető valóban nem ér rá, nincs ideje, de legtöbbször lakodalom jön közbe, mulatság, stb. E pár ember nevét alább közöljük; Peti Gyula, jelsöci elnök és titkár, Rusz- nyák István és Rusznyák Ágoston a mikksii CsISz elnöke és titkára, Varga Béla, Szlavka János rapiak, Nagy Géza, Ferenci Jóska, bojkiak, Szin- ka Malvin, Ipolyvilke. A losonci ipariskola CsISz elnöke Forró Gyula, titkára Hronec József, akik annak ellenére, hogy szocialista iskolába járnak mindmáig nem tartották fontosnak elmenni a járási értekezletre. Megfogadták azonban, hogy a jövőben eljárnak. Még számos nevet tudnék felsorolni, de remélem, hogy ez a rövid kritika használni fog és a kővetkező értekezleten egytöl-egyik megjelennek. Szeghy Jenő, Múlik József és Pándi József, Losonc. Nem először vetődik már fel ez a kérdés. Miért nem sikerűt a bra- 'tislavai Stóllwerckben a fiatalokat bekapcsolni a CsISz-be, Maga a járási konferencia is foglalkozott már vele. Megoldást azonban nem talált. A bratislavai Stollwerok-üzem CsISz csoportjának munkája nem nagyon változott meg a járási konferencia óta. A csoport munkája még ma is legnagyobb részt abból áll, hogy hetente a vezetőség megbeszéli a felmerülő problémákat, hónaponként egyszer tagsági gyűlést rendeznek, amikor rendszerint 200 tag helyett csak 30—35 tag jelenik meg. A vezetőség néhány tagja komolyan dolgozik, de munkájuk tervszerűtlen, kapkodó és ezért nem nagy eredménnyel jár. Az üzem fiataljainak legnagyobb része magyar elvtársakból tevődik össze. Az üzemi CsISz- csoport nem sokat követett el azért, hogy ezeket a fiatalokat beszervezze a CsISz-be így az üzem magyar fiataljainak legnagyobb része még ma sem CsISz-tag. ★ A Stollwerck-üzem éttermében a CsISz vezetőségi ülést tart. Hollóska elvtársnő, aki az üzemi csoport elnöke a könyvterjesztés nehézségeiről beszél. Bátran rámutat a hibára és annak okára: — Felvásároltunk a Slovensky spisovateltől 7.000 Kés értékű könyvet és nem tudjuk eladni. Nem kell az ifjaknak, hiába kínálunk, agitálunk, azt felelik, hogy „nincs pénz“, „nem érti", „nem nekik való“. Az igaz, hogy a vezetőség nem a legjobban válogatta össze a könyveket, mert a könyvek legnagyobb része gyermek irodalom, — mondotta el Hollóska elvtársrfö. A vezetőség úgy döntött erről a kérdésről, hogy a könyveket kicseréli és jó agitációs munkával terjeszteni fogják az üzem fiataljai között. A május elsejei kötelezettségvállalások teljesítésének megvitatása kerül sorra. Amikor megkérdeztük, hogy a május előtti munkaverseny lendülete továbbtart-e az üzemben, Balog elvtársnő ezt válaszolta; A munkások közt továbbra is megmaradt a május elseje előtti munkalendület. — A vezetőség többi tagjai elmondták, hogy az üzem a negyedévi tervét 108%-a teljesítette. Nem volt ez könnyű dolog. De szebb eredményeket Is el lehetett volna érni, ha az üzem CsISz-csoportja eredA losonci traktorállomáson az eső miatt benn voltak a traktoristák. Most, hogy van rá idő összeült a vezetőség is. A traktorállomás igazgatója értékelte a brigádok teljesítményeit. Az első helyen a „Rap-i brigád“ áll, amelynek vezetője Mliso elvtárs. Ez a brigád már többizben megmutatta, hogy méltó az első helyre. Eddig 10 százalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. Ebben a brigádban tűnnek fel a traktorállo- más legjobb traktorosai is. Kovács Antal elvtárs 144 százalékra teljesíti tervét. DT-54-es jelzésű hernyó- talpas traktora jő karban van, jól dolgozik, mert Kovács elvtárs nagy gondot fordít rá. Kovács elvtárs naponta 19 hektár helyett 50—80 hektárt végez el. Természetesen agre- gáttal dolgozik. Az agregát egyszerre három munkát végez el: boronái, rátcsáz és vet. A traktorosok minden este kiszabják, hogy másnap mit fognak csinálni. Ennek a tervezésnek köszönhető az is, hogy a brigád az első helyre került a gépállomáson. A losonci traktorállomás brigád- központjgi szintén haladnak a rapi brigád nyomában, de mindmáig nagyon lemaradtak. Különösen az ifjúsági brigád. Az ifjúság a szocializmus építésében már többször megmutatta, hogy igenis tud dolgozni. A losonciak azonban nem tudnak dolgozni. A brigád vezetője Jozaf Mihály elvtárs igy beszél brigádjáról: — Egyszerűen nem dolgoznak a fiúk. Már délelőtt 10 órakor a napot lesik, és folyton a nyolcórás munkaidő leteltét várják. Egyszerűen nincs bennük akarat. De ezen lehetne segíteni. Mégpedig úgy lehetne, ha a CsISz losonci járási vezetősége foglalkozna ifjú traktoristáinkkal. Utolményesebben tudta volna mozgósítani a fiatalokat a • termelékenység fokozására. Az üzem öntudatos fiataljai kiemelkedő eredményeket érnek el. Jendek elvtársnő például két ember helyett dolgozik és tervét 289%-ra teljesiti. Mi az oka annak, hogy az üzem fiataljai mindmáig nem kapcsolódtak még be a szervezeti életbe? Annak elsősorban az az oka, hogy az üzem CsISz-csoportjának munkája osak ülésekből és gyűlésekből áll. A vezetőségnek nem sikerült fiatalos, változatos, színes életet teremtenie az üzemen belül. Pedig ebben a munkában nagyszerűen felhasználhatták volna a Fucsík-jelvényszer- zö versenyt, az olvasóköri mozgalmat is. Amikor erről a kérdésről kérdeztük a vezetőséget, igyekeztek kitérő választ adni, igyekezték elkenni a kérdést. Objektív indokokat hoztak fel, ezért meg azért nem működik az olvasókör, „nincs idő" „nem akarnak". Végeredményben arra a megállapításra jutottunk a vezetőség tagjainak beszámolója után, vagy van is olvasókör, meg nincs is. Kicsit furcsa dolog, mert vagy van olvasókör az üzemben, vagy' nincs. Később azonban megértettük, a vezetőség tagjai megmagyarázták. Az üzemben megszervezték az olvasókört, az olvasókör meg is alakult, de nem működik, nem dolgozik. Az olvasókör tagjai a CsISz üzemi vezetőségének tagjaiból tevődik össze.. Az olvasókör még sem működik. A veztőség tagjai azzal mentegetőznek, hogy már több mint két hőnapja elment az olvasókör vezetője az üzemből és így nincs vezetőjük. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem választottak maguk közül új vezetőt az olvasókör élére, nem tudtak kielégítő választ adni. Végül az üzemben dolgozó magyar fiatalokról kezdtünk beszélgetni. Az üzem CsISz-csoport j áriak vezetősége mindmáig nem kapcsolta be a munkába az ott dolgozó magyar fiatalok tömegeit. Szomorúan, elkeseredve beszélnek kudarcaikról. „Nem lehet velük boldogulni", „hiába próbáljuk”, „megy a vonatjuk“,, „nem érdekli őket semmi“, „nem akarnak még gyűlésre sem eljönni" — ilyen hangok hallatszottak a vezetőség ülésén, igy nyilatkoztak a vezetőségi tagok arról a kérdésről, . miért nem sikerült mindmáig az jára két hónappal ezelőtt beszéltem Busó Jánossal, a CsISz losonci járási titkárjával. Az utcán találkoztunk, így hát Busó elvtárs csak azt kérdezte, hogy hogyan dolgozunk. Rosszul feleltem. Rosszul? — kérdezte ő. Hát igen, rosszul, rosszul. No szervusz. most nincs időm, majd legközelebb meglátogatlak benneteket. — Vártuk mi aztán őt teljes két hónapon át, de mindmáig nem érkezett meg. Üzenget ettől-attól, hogy sok a munkája, sokat dolgozik, stb., azért nem ér rá. Különben is neki más dolga van, semhogy velünk foglalkozzon. Sirka Pál járási instruktor még azt sem tudja, hogy tulajdonképpen kik vagyunk mi, milyen brigád vagyunk, hányán vagyunk és hogy dolgozunk. Pedig neki kötelessége volna, mert ö felelős a mi munkánkért. Jozaf elvtárs szavaiból láthatjuk, hogy milyen munkát végez a CsISz losonci járási vezetősége. Nem tudjuk elképzelni, hogy mi lehet az a sok munka, amely Busó elvtársat annyira leköti, hogy ahová legtöbbször kellene járni neki, az ifjúsági brigádhoz, — nem megy. A brigád tagjai még nem nagyon hallottak politikai előadást, semmiféle irányítást nem kapnak. A reggeli politikai tízperceket csak azért tartják, mert benne van a programhibán és az ifjak szerint addig sem kell dolgozni. Losonci CsISz funkcionáriusok, instruktorok! Jól esik nektek nézni, hogy -a traktorállomás egyetlen CsISz brigádja tönkremenjen? Ha ti nem segítitek őket, ha ti nem nevelitek át őket, akkor a brigád felbomlik és tagjaiból soha sem lesznek jó munkások. A politikai meggyőző munka a legfőbb dolog. Ezzel kell üzemben dolgozó magyar fiatalokat bekapcsolni a CsISz munkájába. ★ A bratislavai Stollwerck-üzemben több mint kétszáz ifjúmunkás dolgozik. Ezek legnagyobb részt magyarok. Az üzemi CsISz-csoport megalakításánál a magyar elvtársak bekapcsolásáról nacionalista szellemben úgy döntöttek, hogy a CsISz-be csak szlovákok léphetnek be. A hiba tehát itt kezdődött, az üzemi CsISz-csoport megalakulásánál. A csoport első vezetősége nem törődött a magyar fiatalokkal, de nem törődött velük a CsISz járási bizottság sem. így aztán a magyar fiatalok -fokozatosan elhidegültek, elidegenedtek az üzemben működő CsISz-csoporttól. Később már hívták őket a CsISz-be, de nem nagyon magyarázták meg nekik, hogy mi is az a CsISz, miért kell abban dolgozni a fiataloknak, hanem csak egyszerűen hívták. Ha elmentek, azt látták, hogy itt csak hosszú, unalmas szónoklatokat tartanak, amiből ők nem sokat értettek meg és ezért mindig lekéstek a félnégyes vonatot. Az Üzemi CsISz-csoport vezetőségében i ugyanis egyetlen magyar elvtárs sem volt ez év janúárjáig, így a gyűlésekén magyarul sohasem beszéltek. Január 1-töl a CsISz üzemi vezetőségében már egy magyar elvtárs képviseli az üzemben dolgozó magyar fiatalok érdekeit. Amikor alaposabban utána néztünk az üzem CsISz-csoport munkájának, kiderült, hogy nemcsak a magyar elvtársak nem dolgoznak a CsISz keretén belül, hanem a szlovák elvtársak sem. Ennek viszont már az üzemi CsISz-csoport vezetősége az oka. A vezetőség elszigete- lődve dolgozik az üzemben az üzem fiataljaitól, nem követett el mindent, hogy megnyerje őket, bevonja őket a CsISz munkájába. így aztán a vezetőség tagjai nem nagyon ismerik az üzemben dolgozó CsISz-tagok tömegeit. Ugyanis nemrégen dolgoznak az üzemben s azóta is csak leginkább a CsISz-tagokkal foglalkoznak; beszélgetnek és az üzem többi fiatalját elhanyagolják. Szükséges, hogy a CsISz járási és kerületi bizottsága alaposabban megvizsgálja a Stollwarck CsISz-oso- portjának munkáját, hogy így komoly segítséget nyújthasson a CsISz üzemi csoportjának. Kardos István kezdeni nektek is, losonci funkcionáriusok. Járjatok el ezentúl rendszeresen az ifjúsági brigádhoz, szabadidejükben ne hagyjátok lógni őket, hanem tartsatok nekik politikai előadást, előadást a munkafegyelemről és előadást a munkaversenyröl. Nem érzitek losonci funkcionáriusok, instruktorok, hogy/Ifjúsági Szövetségünk titeket tart felelősöknek az ifjúsági brigádért? Tőletek függ, hogy brigád fiatal CsISz-tagjai megá. javuljanak, réndesen dolgozzanak és bekapcsolódjanak a szocialista munkaversenybe. Losonci funkcionáriusok, instruktorok! Ha nem akartok szégyent Vallani Ifjúsági Szövetségünk előtt, akkor ezentúl neveljétek a losonci ifjú? sági brigád tagjait, kezdetben minden héten legalább háromszor érintkezzetek velük, kérjétek meg az üzemi pártszervezetet, szakszervezetet, hogy ők is segítségtekre legyenek, hogy így egyesült erővel helyes útra térjen a losonci ifjúsági brigád, hogy bátran viselhessék a CsISz-jelvényt, hogy bátran mondhassák, mi ifjak szeretünk dolgozni, mert szeretjük hazánkat. (jt) ★ ★ ★ Előfizetőink figyelmébe! Kérjük előfizetőinket, hogy a befizetési csekklapokra az előfizetési díj befizetésekor, az újságra ragasztott címkén feltüntetett címet Írják rá. így elkerülhetjük a zavarokat. ÜJ IFJÚSÁG kiadóhivatala------------------ ★ -----------------„Most nincs idom, majd legközelebb.. .w V
