Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-05-14 / 17. szám
6 Ol IFJOSÄG 1952 május 14. Odaadó hazafiakká edződünk „Ki a kulákokkal a Szokol vezetőségéből“ Miért nem halad helyes úton az illésházi Szokol? Csaknem féléve annak, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyta a honvédelmi nevelésről szóló törvényt és a hadsereggel való együttműködési szervezet megkezdte munkáját (Sväzarm). Már a mult év novemberében pár nappal a Sväzarm központi bizottságának alakuló ülése után főleg az üzemekben megalakultak az első honvédelmi körök. A Szokol és CsISz feladata a kör megalapításánál abban áll, hogy propagálja és népszerűsíti a honvédelmi nevelést a széles néprétegek között. Az ifjúság tudatában á honvédelmi nevelés fontosságának a haza védelmének biztosításánál, a legtöbb esetben együttműködve a Sväzarmmal, kezdeményező szerepet játszott a honvédelmi körök megalakításánál. A honvédelmi nevelés kérdéseivel foglalkozott Sykorá elvtárs is a CsISz SzKB februári ülésén, amikor többek között ezeket mondotta: „Nevelési munkánkban első helyet kell biztosítani a hadsereggel való együttműködési szervezet munkájának ,.. A CsISz novemberi határozata szellemében a védnökségi tevékenységből eredő kötelezettségvállalások következetes teljesítésének. Sykora elvtárs szavai még jobban aláhúzzák az ifjúság szerepének fontosságát a honvédelmi nevelés megvalósításában. Szavai kiemelik, hogy az ifjúság a CsISz-tagok, a komszomolis- ták példája nyomán haladjanak az élen, a honvédelmi nevelés terén. E feladatnak eleget tenni elsősorban annyit jelent: realizálni a CsISz SzKB kiszélesített ülésének határozatát. — Kezdeményező szerepet játszani a honvédelmi körök megalakításánál, aktív segítséget nyújtani a Sväzarmnafc főleg ifjúsági káderek biztosításával, biztosítani továbbá, hogy a CsISz képviselői, akiket a Sväzarm szerveibe küldenek, a munkában tevékenyen is résztvegyenek. Ma már több honvédelmi kör működik és munkájukban az ifjúság aktív szerepet játszik. Üzemeink ifjú| sága munkájuk elvégzése után a kör munkájának szentelik szabadidejüket. Üzemeinkben és munkahelyeinken mindennap új körök alakulnak. E téren nagyon szép példát mutatnak a rojkovi helyicsoport CsISz-tag- jai. Megalakították a honvédelmi kört és annak érdekében, hogy a honvédelmi körök minél több csoportban megalakuljanak felhívták az alapszervezeteket legyenek kezdeményezői a honvédelmi körök megalakításának. Propagálják és népszerűsítsék azt az ifjúság között. E felhívásra csakhamar megadta a választ. Málna patak ifjúsága. Megalakították honvédelmi kört, amelybe az összes CsISz-tag belépett'. A helyiszervezet vezetősége nagyban hozzájárult n. kör megalakításához, úgyszintén Gaszper elvtárs a CsISz elnöke. Az eredmény? A málnapataki CsISz csatlakozott a rojkovi felhíváshoz és felhívta a többi csoportokat, hogy alakítsák meg a honvédelmi köröket. A honvédelmi körök kiszélesítésénél és propagálásánál nagyon jó alkalom adódott a sorozási összeíráskor. Ekkor nem maradtak el a legnagyobb munkás külváros Bratislava— Trnávka CsISz-tagjai sem. A kör, amelybe léptek húsz tagot számlált. Az első gyakorlatok április elején kezdődtek és azóta rendszeresen minden héten folynak. A CsISz-tagok tudják, hogy az állam biztonságához nemcsak jól kiképzett hadsereg kell, hanem szilárd hátország is. Tudják, hogy az építési sikerek biztosításához emelni kell a nép nemzetvédelmi képességét. Ezért tanulnak a körökben katonai alapismereteket és őszkor, ha beköltöznek barátaikhoz a kaszárnyákba még jobban kibővítik tudásukat. E nemzetvédelmi kör vezetője Zá- bojník J. példásan tájékoztatja a diákokat a gyakorlatokon. A gyakorlat programmja gazdag és meg ,van az érdeklődés is. Minden honvédelmi körben az ifjúság és dolgozó népünk úgy testileg, mint politikailag készül a haza és a béke védelmére. E készülődés eredményes is. De még többet kell tanulnunk és többet kell felhasználnunk a szovjet DOSAAF gazdag tapasztalatait. 1950 tavaszán megalakult községünkben a CsISz helyi szervezete. Az 1950 nyarán megalakult Szokol szervezet forduló pontot jelentett a CsISz életében és működésében. Valóságos' testvérháború indult meg a két szervezet között. Mindkét csoport tagságát ez a gondolat fűtötte: megakadályozni a másikat munkájában. Vida elvtárs cikkéből kitűnik, hogy ez sikerült is. A CsISz még egy ideig próbált erőlködni, működni akart és dolgozni a Párt helyi szervezetének segítségéve], de a reakció erősebb volt. A CsISz helyi csoportja gyakorlatilag megszűnt létezni. A Szokol munkája látszólag fellendült, de a helytelen vezetés miatt hem a Párt és a Szokol Központi Bizottsága által megjelölt, hanem a Farkas Jenő féle vezetők által helyesnek gondolt úton haladt. A falu lakossának jelentős száma tagja a Szokolnak. Tagságuk feljogosítja őket arra, hogy a tagsági díjat pontosan befizessék, de egyébre nem. A Szokol komoly gazdasági alappal rendelkezik. Meg vannak a futball felszerelések, más sportot nem is űznek. I’edig náluk meg vannak a lehetőségek. így alakult ki „Megfelelő vezetés“ alatt a Iiusz-huszonöt tagból álló futballcsapat. A szervezet lánytagjainak csak az volt a feladatuk, hogy a mérkőzések előtt eladják a jegyeket. Azt hiszem senki előtt sem kétséges, hogy a Párt és a Szokol Központi Bizottsága nem ezt a célt tűzte ki a Szokol szervezetek elé és egész biztos, hogy nem adott ki külön pro- grammot az illésházai Szokol részére. A Szokol célja, hogy az eddig a kiváltságos osztályok szórakozását szolgáló sportot, tömegmozgalommá szélesítse. Természetesen a Szokolnak politikai programmja is van és kell, hogy a helyes vezetés mellett a testedzéssel párhuzamosan politikai és társadalmi ismereteik kiszélesítésével is foglalkozzanak. Ma már ugyanúgy, mint társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életünk minden ágát a marx-lenini tanok irányítják, ezeknek a tanoknak érvényesülniük kell a sport terén is. Semmi szükség arra, hogy néhány „sporprimadonnát‘‘ neveljünk ki, hanem célunk, hogy dolgozóink a napi munka után a sportban fellendüljenek és visszanyerjék friss erejüket. Szép eredmény lenne, ha Illésházán minden fiatal mellén ott díszlene a Tyrs-jelvény, amely azt hirdetné, hogy a somorjai járás községei megértették a tömegsport célját és jelentőségét. Az Hlésházi Szokol kulturcsoportja a somorjai JNB IV. osztályának engedélyezésére lejátszotta az „Amit az erdő mesél" című színdarabot. A Közművelődési és Tájékoztatásügyi Megbízotti hivatal ezt a darabot nem engedélyezte bemutatásra. Azt hiszem ez érthető is. Amikor teljes erővel harcolunk a maradiság és az álkultúra ellen, akkor ilyen „limonádé“ színdarabokra semmi szükségünk. Még ma is kérdőjelként áll előttem ez az ügy, hogy miért, kinek vagy minek a kérésére engedélyezte a somorjai JNB IV. osztálya ennek a darabnak a lejátszását? Azt hiszem, hogy a PIO által engedélyezett 144 darab magyar- nyelvű színdarab közül találhattak volna’ olyan darabot, amely a kulturális téren nagyon is elmaradt Illésházát egy hatalmas lépéssel előre vitte volna. Remélem, hogy a jövőben az illésházi Szokol-tagok (Németh Ödön, Nyársik Lajos, Nyársik Sándor és társai) valóban helyes irányban fogják vinni a szervezet működését. Ehhez a munkához sok sikert kívánok. Varga Béla, a koniáronfi magyar gimnázium tanulója. ★ Sport — Tito módra Jugoszláviában a sport a spekulánsok monopóliumává változott. A Nova Macedónia titőista lap a macedón atlétikai szövetség évi közgyűléséről írt beszámolójában beismeri, hogy Macedóniában évröl-évre esik az atlétika színvonala. A szakosztályok és a versenyzők száma is állandóan csökken. Jelenleg például Szkoplieben 25, Tetovóban pedig csak öt atléta versenyez. A macedón atlétika sivár helyzetének főoka a professzionista szellem kialakítása és egyesületeken belül. Csak a kiemelkedő tudású- sportolókkal törődnek, az ifjúság képzésével egyáltalán nem foglalkoznak. Dj Ifjúság — a CsISz Szlovák Központi Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava, Soltésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szőke József — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltésovej 2. Telefon: 345-51, 2, 3, 229-31, 3, — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava, — Előfizetés egy évre 100.— KCs, félévre 50.— Kés. — A postatakarékpénztár! befizetőlap száma: S-X3.890. — Hir- lapbélyeg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól. Feladó és irányító postahivatal Bratislava 2. A pontos lövésnek egyik legfontosabb előfeltétele a fegyver helyes tartása és beállítása■ Képünkön a trnávkai honvédelmi kör tagjai gydkorlat közben A trnávkai honvédelmi kör,oktatója megismerteti a tagokkal a légpuska egyes részeit. ' V. Kolbanovszkij. VI. KELEM-HRZfiSSflG- CSŰRD VI. A szovjet család, amelyet a szovjet társadalmi rend hozott létre, egyszersmind e társadalmi rend megszilárdításának egyik tényezője. Ez a tény határozza meg a család nagy fontosságát a szocialista társadalomban. Ezért a Párt, az állam, a Kom- szomol és az egész szovjet társadalom szervező és nevelő munkájának egyik leglényegesebb feladata a szovjet család legmesszebbmenő megszilárdítása. A Komszomolnak ezen a téren igen nagy a feladata. A családalapításra készülő ifjúsági családi boldogsága öntudatának fejlettségétől, attól ?ügg, hogy megértette-e a társadalommal, jövendő házastársával és születendő gyermekeikkel szemben vállalt felelősségét. A Maladoj Bolsevik 1950 évi 20-ik számában megjelent „Ki a hibás“ cí- m(í levél felveti a kérdést, mi az oka annak a viszálynak, ami néhány fiatal családban felmerült. Pjotr és Ná- gya Popov gyermekkoruk óta ismerték egymást, együtt tanultak és nem sokkal a háború előtt összeházasodtak. A háború alatt leveleztek és vésrrr, elérkezett a régvárt óra, amikor a házastársak megkezdték közös életüket. Nágya ebben az időben nevelő volt a gyár gyermekotthonában. Pjotr ugyanabban a gyárban kezdett dolgozni. Pjotr magatartásában azonban sok minden volt, ami váratlanul élte, sőt elkeserítette Nágyát. A társadalmi munka kevéssé érdekelte Pjotrt, többet törődött otthoni kényelmével. Sőt, mi több, kezdett elégedetlenkedni amiatt, hogy felesége keveset tartózkodik otthon. Hasztalan próbálta öt Nágya bevonni a társadalmi munkába, érdeklődést kelteni benne saját munkája iránt, amelyet ő lelkesedéssel végzett. Pjotr határozottan követelte, hogy Nágya végezzen más munkát, amely mellett estéit férjével töltheti. Akárhogyan is ellenkezett Nágya, végül is engedelmeskednie kellett. Ki is a hibág ebben? A levél nagy visszhangot keltett a folyóirat szerkesztőségében. Az olsavók élesen .megbírálták Pjotrnak magatartását, aki mintha tulajdonosa lenne feleségének, annak önállóságára tört. Felháborodtak Pjotr magatartásán, aki katona volt, a világ legélenjáróbb államáért harcolt, s mégis nyárspolgárként, csupán családi kényelmével törődött. Megérdemelt szemrehányások érték azt a Komszomol szervezetet is, ahová Nágya tartozott. A Komszomol szervezetnek kötelessége lett volna beavatkoznia ebbe az ügybe. A Komszomol szervezetek nem tarthatják magukat távol a komszo- molisták magánéletétől. A komszo- molista, ha termelő munkájukat elhanyagolja, a társadalmi munkában passzív, a Komszomol alapszervi vezetőség vagy bizottság hamarosan megbírálja. Ami viszont ifjúságunk magánéletének kérdését illeti, különösen családi életét, ezekbe az ügyekbe általában nem szívesen avatkoznak bele. , / A Párt azt tanítja, hogy minden komszomolistának élenjáró embernek kell lennie, de nemcsak a termelő munkában és a társadalmi életben. Magánéletében, családjában is köteles a kommunista erkölcs elveit szem előtt tartani. Éppen ezért, lm a Komszomol szervezet szükséges esetekben tapintatosan beavatkozik a fiatal család életébe, elejét veheti a férj és feleség közötti egyenetlenségnek, vagy helyreállítja köztük a rendes kapcsolatot. A házastársak is nagyobb felelősséget fognak érezni cselekedeteikért, ha tudják, hogy magánéletük a társadalmi élet egy részét képezi. Az egyéni boldogságot nem elég kívánni. Tudnunk kell. hogy egész ma- ! gatartásunkkal és tevékenységünkkel hogyan válunk a társadalom és a hozzánk közelálló embereit hasznára, honnan szerezhetünk nekik minél több örömet. Ez a családi boldogság megteremtésére is vonatkozik. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a szenvedélyes szerelem érzésén kivül a; férj és feleség között teljes, kölcsönös megértés jöjjön létre. Sajnos, önkritika hiányában a ha- bug önérzet gyakran megakadályozza a férjet vagy feleséget abban, hogy beismerje hibáit a felmerült konfliktusban és ilyen 1 esetekben a családi kapcsolaton ejtett legkisebb karcolág is mély sebbé válhat. Minden ember a maga jeliemével különálló egyéniség. Ostobaság lenne azt gondolni, hogy csupán azonos jellemű emberek házasodhatnak össze. A jellemek különbözősége nem akadálya a családi boldoságnak. Mindegyik házastárs arra törekszik, hogy a másikat átnevelje, vagy, hogy adott esetben engedményeket tegyen. Ha mindkét fél erősen kívánja a boldogságot, úgy teljes egyetértés jön közöttük létre. A boldog házasság fontos előfeltétele, hogy a házastársak kölcsönösen segítsék egymást és igyekezzenek megkönnyitení egymásnak az életben felmerülő nehézségeket, akár munkáról, akár tanulásról akár gyermeknevelésről van szó. Az ilyen kölcsönös segítség, amely a szerelmesek egymás iránti bajtársias és munkatársi magatartásán alapul, különösen értékessé és tartóssá teszi a családi kapcsolatokat. A családi kapcsolatok tartóssága szempontjából nagy jelentősége van mindkét házastárs fejlődésének, mind i termelő-, mind társadalmi munkája ! terén, mind kultúráiig téren. Csupán 1 a külső szépség és a fiatalság bája nem elegendő a boldogsághoz. Az ember gazdag lelkivilága, állandó szellemi alkotó munkája biztosítja a maradandó fiatalságot és a szellemi erők frissességét. Élénk érdeklődés minden iránt, ami új, tevékeny közreműködés az ország társadalmi és kulturális életében, az irodalom és művészet szeretete, ezek azok a tulajdonságok, amelyek birtokában a házastársak mindegyike megőrzi állandó vonzóerejét a másik szemében. Végül pedig hatalmas szerepet játszanak a családi boldogság megszilárdításában a gyerekek. Mindenekelőtt órájuk kell gondolni a szülőknek abban az esetben, ha a családi életet veszély fenyegeti. P. Pavlenko „Ki nem adott elbeszélés" című müvében a feleség szerető és szeretett férjének azokról a gyermekekről ír, akiket szüleik elhagytak:“ ...nem szabad a gyermekeket elhagyni. Ez mindennél a világon jobban megseb- zi őket, mert nincs annál bántóbb és természetellenesebb, mint az apa, vagy az anya hűtlensége." Az esetek túlnyomó többségében a szovjet családokban a szülök tudatában vannak annak a felelősségnek, amit a társadalom előtt. gyermekeik sorsáért vállaltak. Ez a felelősség nemcsak minden egyes család tartós boldogságát biztosítja, de felelősséget jelent egyben a nép jövőjéért, a nép boldogságáért is. Nemcsak a családot alapító emberek, de az egész szocialista társadalom érdeke, hogy a szovjet család egészséges és erős legyen. (Vége.)
