Márkos Albert: Nagyajtai Kovács István - Unitárius könyvtár 14-17. (Kolozsvár, 1926)

34

zet élt és virágzásnak indult. Mikó szerette volna Kovácsot buzgó fáradozásáért megjutalmazni s számára a múzeumnál egy kényelmes állást biztosítani, hadd fejezhesse be valahára Erdély történetét. Nem sikerült. Ő csak a munkából kért részt, a dicsőségből és jutalomból nem.

Különben 67-ben hivatalából is nyugalomba vonul. Szülőföldjén tölti öregnapjait, hol az idősebbek ma is emlegetik a kisded termetű, jóságos arcú, de katonás természetű „méltóságost“. Szüntelenül könyvei közt van, rendezgeti Írásait, megírja végrendeletét, gazdag könyvtárát a kolozsvári unitárius kollégiumnak hagyja.® Megszerkeszti síriratát; készül mindenkép és várja, csendes megadással várja második nyugalomba vonultát, mely igazabb az elsőnél, mert

5 E könyvtár, mely több mint 1200 kötetből áll, hű tükre az ő sokoldalú műveltségének. Képviselve van ebben a történelem mellett majdnem minden tudomány-ág, magyar, latin, német és francia nyelven. Nem utolsó dísze e könyvtárnak az a sok régi ritka magyar könyv sem, miket egész életén keresztül nagy buzgósággal és áldozattal gyűjtögetett.