Lőfi Ödön: Az unitárizmus alapelvei - Unitárius könyvtár 13. (Kolozsvár, 1926)

13' érvényesíthetésével, a cselekvés előtt megválasztotta a követendő utat. Ezért tartja érdemesnek az egész emberi tár­sadalom, ha valaki az élet zivatarai kö­zött mindig szilárdan áll az isteni pa­rancsok mellett és azok szellemében cse­lekszik. Az unitárizmus tehát befogadja a vallásos öntudatba a szabad akaratot, mert csak ebben látja az egyetlen esz­közt, mely az emberi értelem működését szembe állítja az isteni értelem működé­sével s eszerint készíti elő önmagának a teret az erkölcsi, a felelős cselekvésre. De a szabad akarat hatásköre végeredmé­nyében mégis a hit által szabályozódik és csakis e két tényezőnek e földi élet­ben előkészített processusa vezet minket arra az öntudatra, mely egy esetleges ' jövő életre mutat. Amint nem lehet val­lás egy jövő életben vetett hit nélkül, úgy nem lehet jövő élet a felelősség érzeté­nek határain kívül; a felelősség érzetét pedig semmi sem határozhatja meg job­ban, mint az egyéni szabad akarat és mi­nél függetlenebből működk eme ténye­ző e földi élet körülményei között, annál tisztább világításban áll előttünk a jövő életbe vetett hit képe is. Mert csak ha a szabad akaratot is felvesszük a vallásos öntudat tényezői közé, juthatunk ama

Next

/
Thumbnails
Contents