Vári Albert: Berde Mózsa - Unitárius könyvtár 10-11. (Kolozsvár, 1926)

4 havasok hatalmas fenyője, mely messze kiemelkedik többi társai közül s a viharok­tól megerősödve, annál szélesebb körben terjeszti maga körül lombsátorát: úgy áll e szavak tükrében előttünk Berde Mózsa, ez a nagy, székely unitárius. Neve ragyogó tűzoszlop, amely világol előttünk a jelen sívár pusztaságain keresztül s mutatja az. utat az ígéret földje felé. Jellemének ereje élő forrás, amelyből enyhületet merít tik­­kadozó lelkünk. Fáradságos életének gaz­dag gyümölcse biztató ígéret küzdelmeink­ben s tápláló reménység csalódásainkban.. Második Mózes, aki felénk harsogja az élet öt fő parancsolatát: az erős akaratot, a lankadatlan munkát, a lemondást, az áldozatot és az Istenben való bizalmat. Ezek voltak az ő sikerekben gazdag éle­tének a titkai s a fejedelmi örökség mellett ezeket hagyja reánk végrendeletében. A külső javak elmúlhatnak, a pénz értéke megfogyatkozhatik, a birtokokat magával sodorhatja a zord idők vihara ; de ez a lelki örökség megmarad mint szent törté­nelmi érték. Miként a fák elhullatott levelei csak látszólag semmisülnek meg, de való­jában a természet állandó műhelyében új életeknek a táplálékaivá lesznek : úgy ez a lelki örökség is új meg új jellemek és egyéniségek alkotórészévé válik.

Next

/
Thumbnails
Contents