Gálfi Lőrinc: A jelenkor Jézusa - Unitárius könyvtár 8-9. (Kolozsvár, 1926)

21

teológusoknál keresni, akik dogmai elfogultság nélkül életüket e kérdés tanulmányozásában töltötték el, s megállapodásaik őket e téren tekintélyekké emelték. Ilyen pl. hogy a legnagyobbal kezdjük, Harnack Adolf, a berlini egyetemnek — sajnos — most már csak néhai tanára, de az elmúlt negyedszázad tudományos teológiájának Nestora. Ő nagy munkát végzett, és műveiben nagy örökséget hagyott az utókornak. A Kereszténység Lényege című kis munkája magyar fordításban is megjelent, és abból egy pár idézet mindjárt nyilvánossá teszi, hogy a nagy tudós milyen eredményre jutott a Jézus személyét illetően. „Evangéliumaink — mondja ő — csak az ő nyilvános működéséről tudósítanak bennünket. Két evangéliumban találunk ugyan egy előtörténetet, de ezt bátran figyelmen kívül hagyhatjuk, mert mégha hitelesebb dolgot foglalna is magában, mint aminőt csakugyan magában foglal, akkor is úgyszólván jelentőségnélküli lenne. Maguk ugyanis az evangélisták sohase utalnak reájuk, sem Jézussal nem utaltatnak azokra az eseményekre. Ellenkezőleg elbeszélik, hogy a Jézus anyját és testvéreit teljesen meglepte az ő nyilvános föllépése . . . Pál apostol is hallgat ezekről “... és így „semmit sem tudunk a Jézus törté