Gálfi Lőrinc: A jelenkor Jézusa - Unitárius könyvtár 8-9. (Kolozsvár, 1926)

15

alkotó felfedezésnek tekinti, és így az egész újtestamentumot kénytelen félretenni, mint történileg értéktelent. Jézus nála csak mythologiai lény, ki sohasem élt, valamint Pál apostol is. A páli leveleket hamisítványoknak ítéli, s a Cselekedetek könyvének elbeszéléseit olyanoknak, amelyeknek nincs történeti alapjuk. Jensen az ő elméletét két művében fejti ki. Az egyiknek címe: Das Gilgameschepos in der Weltliteratur 1905; a másiké Moses, Jesus und Paulus 1910. Ez utóbbiban azt igyekszik bizonyítani, hogy Mózes, Jézus és Pál csak változatai a babyloniai istenembernek, Gilgamesnek.

b) Ez iskola második képviselője a szintén híres breslaui tudós Kalthof A., aki 1903-ban „Das Christus-problem“, és 1904- ben „Die Entstehung des Christentums“ című munkáiban egész más alapon jut a mythologiai felfogáshoz, mint Jensen. Szerinte a Krisztus képe főbb jellemvonásában készen volt, mielőtt az evangéliumokból csak egyetlen betű is meg lett volna írva. A bölcsészet megteremtette egy egyetemes Világfelfogás vázlatát, amelybe belehelyezték a Krisztus képét. Róma társadalmi viszonyai készen szolgáltatták az anyagot a kereszténység felépítéséhez, és a birodalom vallásos társulataiban megvoltak azok a