Gál Kelemen: Péterfi Dénes - Unitárius könyvtár 5. (Kolozsvár, 1925)

22

Az egyháznak tudatára kell ébrednie már egyszer ez elmaradottságának s hozzá kell kezdenie a reformhoz. Legelőször is az Istenhitet kell megreformálni, megújítani. Fel kell adni a supranaturalizmust, azt a tant, hogy Isten a világon kívül és felül van s szabad tetszése, kénye-kedve szerint nyúlhat bele a világ folyásába. Hogy hihessen ilyesvalamit az, aki belemélyedt a természettudományok csodás problémáiba s megismerte a természet törvényeit ? És meg kell újítani a szertartásokat is, és magát a templomot is. Szabad utat tehát a protestáns istentiszteletbe a művészi éneknek és zenének és szabad utat a templom szent küszöbén át a művészi ecsetnek és vésőnek is. A világ nagy vallástanitóinak, Buddhának, Laotsenak, Confuciusnak, Jézusnak mindig egy volt a céljuk: uj életet teremteni, az embereket Istennel közelebbi viszonyba hozni és jobbakká tenni 1 Ma is ez a papnak a hivatása : a vallási állapotnak necsak kifejezője, hanem javítója, regenerátora legyen..

A szószerinti ihletéstant — mint tanítója Martineau — elvetette. A tekintély elvét, akár az egyház csalhatatlanságán, akár a szentiratok Istentől inspirált voltán alapszik, nem tartotta a tudományos kutatás föltárt eredményeivel összeegyeztethetönek s nem ismert el más ihletést, mint azt, melyet az emberi szellem az istenivel való közvetlen érintkezés által nyer. A kedélyi meghatottságnak ezek a magasztos pillanatai, az emberi szívnek ezek a titkos vágyai és sóvárgásai, ezek az aspirátiói az isteni