Gál Kelemen: Péterfi Dénes - Unitárius könyvtár 5. (Kolozsvár, 1925)

11

kereszténységnek a 19. százévben Angliában legnagyobb és minden idők kereszténységének egyik legnagyobb egyházi atyja... A keresztény világnézetet senki e százévben fényesebben, áthatóbb és tisztább* látással, erősebb következtetéssel nem védte, mint ő. Gondolkozásának tisztája : az egy örök élő Isten ... Munkái: a tisztult kereszténység prófétai inspirációban ; élete: a vallásos elvek gyakorlata keresztény szentségben.“*)

Hogy tehát Péterfi szellemi hagyatékát valódi értéke szerint megbecsülhessük, Martineaun keresztül Herbert Spencerig kell visszamennünk. És vázolni fogjuk filozófiai rendszerének azon elemeit, amelyek ellen harcolva Martineau a kereszténység legmélyebb pillantást! apologetái közé emelkedik.

H. Spencer az agnosticizmus főképviselője. Ebbe a metafizikai háttérbe helyezi bele a modern természettudomány eredményeiből felépített fejlődéstani rendszerét. Abban áll jelentősége, hogy a fejlődés elvét, melyet Darwin csak az állatvilág keletkezésére és magyarázatára alkalmazott, belevitte egy filozófiai világnézet alapjául és vezető elvéül. De nem akart összeütközésbe jőni a hit tételeivel sem s ezért felállította az absolution megismerhetetlensége elvét, melyet választófalnak szánt a filozófia és vallás között. S azt remélte, hogy ezzel helyreállította a békét a kettő között. Az eredmény azonban nem ez lett*

•) Keresztény Magvető 1900.