Parker Tivadar: Jézus Krisztus - Unitárius könyvtár 3. (Kolozsvár, 1925)
Jézus Krisztus 13 gek, hogy ne várják az angyalt, ki őket meggyógyítsa, ha mindjárt zavaros vízzel, vagy ismeretlen orvosszerek által is. Ezekben az emberekben nem voltak meg egy mereven szervezett és szűkkeblű felekezet előítéletei. Talán még annak ismeretével vagy jó szokásaival sem bírtak. Krisztusnak első követői „tanulatlan és tudatlan emberek valának“. Jézusnak magának sem volt rendkívüli miveltsége, olyan formán, ahogy a világ az ilyen dolgokról ítélni szokott. A városabeliek csodálkoztak egy nevezetes alkalommal, hogy ő miként tanult meg olvasni. Úgylátszik, ő a theologiából keveset tudott, mi reánézve talán jobb volt. Reánknézve pedig kétségenkivül jobb, hogy ő semmiféle theologiát sem tanult. Ő tudta azt, hogy a theologia nem vallás. A galileabelieknek nem volt szükségük theologiára, s ha lett volna is, ez esetben a jeruzsálemi igen silány theologiai iskolának a legutolsó írástudója is teremthetett volna elég theologiát, teremthetett volna egy olyant, melyben egész életen át higyjenek. Nekik vallásra volt szükségök. Ők látták, amint Jézus annak szépségét kifejtette, és amidőn látták, üdvözölték, szívvel lélekkel üdvözölték azt. Ha én oly költő volnék, milyennek némelyek születnek, s ha szavakkal tudnám festeni azt, aminek valóságban kellene a lélek előtt megjelenni, a szem előtt élni és aztán mindörökre élénk emlékezetben maradni, akkor be
