Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

36

Dr. Versényi György

rályleány, Mondjad hát : széna), két helyi mondát egy Krisztus-mondát.

Apróságok (családnevek, helynevek, tájszókj ezután is jelentek meg a Nyelvőr-ben, mint a szerkesztő megjegyzi (XXVIII. 3.), a Nyelvőr régi kiadatlan kézirataiból s hozzáteszi : Krizának ezen adatai jobbára Kiss Mihály erdővidéki gyűjtő feljegyzéseiből valók.71

Ami a nyelvészetet illeti, Kriza nem volt szakszerű nyelvész, de érdemes és megbecsült munkássága van ezen a téren is. Az ő ereje abban állott, hogy jól ismerte a székely nyelvet, annak minden csínját-bínját. Gyűjteménye megbízható forrós a nyelvtudós számára. De ott van függelékül Kriza értekezése is : Néhány szó a székely nyelvjárásokról. Ebben a székely nyelvterület felosztását illetőleg, Budenzzel szemben, aki az es-es (Háromszék, Csik, Gyergyó) és az is-es nyugoti (Marosszék, Udvarhelyszék) székely nyelvjárást különbözteti meg, az é'-ző háromszéki és az ö-ző keresztur-fiszéki nyelvjárást veszi fel. A többi vidék beszéde hol egyik, hol másik nyelvjárás jellegét hordja magán ; vagy a két nyelvjárásnak nagyon is feltűnő egybetalálkozását mutatja.

A legújabb nyelvtudomány is elismerőleg nyilatkozik róla. Horger Antal azt mondja, hogy udvarhelymegyei nyelvsajátságok közlésében igen gazdag Kriza tanulmánya s bár több elemi tévedése akad, de mihelyt nyelvtényekről, megfigyelésekről vagy ezek alapján való hozzávetésekről van szó, ma is megállja helyét.72

Másfelől fontosak semasiologiai adatai. A Vadrózsák-hoz egész székely tájszótórt mellékel, hol az egyes szavak jelentésének megállapításában nagy körültekintéssel és biztossággal jár el. Később észrevételeket közöl az Akadémia kiadásában még 1838-ban megjelent Magyar Tájszótár több szé