Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete 37 kely szavára.74 Ilyen szelleműek Nye/oőr-beli apróbb közleményei is. Ha felmerül valami kérdés, hozzászól, mondván : nálunk így van. Például : szép isten hírével. E szólás helyességét Steiner Zsigmond kétségbe vonja. Kriza szerint alkalmasint az isten híré-t egy szónak veszik ; lehet különben, hogy általános használatú.74 Adalékul Szarvas Gábornak Az ikes ragozás kérdése című cikkéhez hozzáfűzi, hogy a keresel-, olvasol-, nézel-féle alakot a székely nép nem használja, hanem így : keressz, olvassz, nézsz.75 Toldy Ferenc az Akadémia nyelv- és széptudományi osztályának 1858 április 11-én tartott ülésén egy 1532-ben írt, eddig ismeretlen, magyar codex-et mutatott be. Leírta röviden, hogy 12-rét alakú hártyacodex, a hiányzó 9-ik levelen kívül egész és ép. 49 levélből áll, középnagyságú, nagyrészben kapcsolt, újgót szépírást mutat. Imádságok vannak benne. Leírója Garay Pál dömés barát, 1532-ben, mint a colophon megjegyzi. Első lapja, melyre festett kezdet volt szánva, üresen maradt. Innen az első sorok híja. Ami rajta látható, későbbi. Kriza János közölte vele használatul s az ő közbenjárására jutott az akadémiai könyvtár birtokába. Kéri az Akadémiát, hogy Kriza-codexnek nevezzék.76 így jelent meg a Njjelvemléktár-ban. Volf György rövid ismertetésével.77 Jelentős Kriza mint egyházi szónok s az egyházi irodalom művelője is. Beszédeiben szabadelvű, rationalis irányban halad, nemcsak maga, hanem így vezeti papjait is. Beszédeinek világos szerkezetével, egyszerű, jellemzetes nyelvével, gondolataival s a kirezgő igaz érzéssel mély hatást bírt kelteni. A Keresztény Magvető-ben több beszéde jelent meg.78 Önállóan is, valamint a Könyörgések és egyházi szent beszédek című gyűjteményben (Kolozsvár, 1895.).70
