Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete 35 össze van hordva az anyag. A kötet rendezésében s nyelvtani feldolgozásában is előre haladt már annyira, hogy munkája ez utolsó, érett gyümölcsének elveszésétől, bekövetkezett halála miatt, alig tarthatunk.“ Emlékbeszédében pedig ugyancsak Szász Károly azt mondja 1875 végén, hogy az Akadémia még Kriza életében elhatározta a Vadrózsák második kötetének kiadását. Valóban Kriza a kiadás eszközlése végett az Akadémiához fordult, ahol a nyelvtudományi bizottság rögtön a kiadás mellett foglalt állást, de a kötet kéziratát nem tudta megkapni. Ezért az 1. osztály 1875. jan. 18-iki ülésén elhatározzák, hogy a Vadrózsák II. kötete vétessék fel az akadémiai kiadványok közé s költségeit pótlólag iktassák be a költségvetésbe, egyben Krizát felszólítják gyűjteménye benyújtására. Ebben halála megakadályozta.70 A néprajzzal és nyelvészettel foglalkozók nagy érdeklődéssel várták az új munkát. De az Akadémiához felérkezett kéziratok közt csak a Vadrózsák első kötetének sajtó alá rendezett eredeti példánya volt meg, azonkívül nagyobb, részint feldolgozatlanul, azon nyersen, avatatlan kezektől naivui feljegyezett, sok tekintetben értéktelen néphagyomáYiyok. Ám ebből is ki lehetett választani egy csomót, melyet aztán, miután Benedek Elek irodalmi alakba öntötte, a Kisfaludy-Társaság Népköltési Gyűjteményé-nek 111. kötetébe vettek fel. Gyulai Pál és Arany László nagybecsű jegyzeteivel. így is jeles gyűjtemény ; különösen a balladák és dalok.' Kriza azt mondja a Vadrózsák előszavában, hogy a mondák, babonák, álmok, népszokások, ünnepélyek stb. a második kötetre maradnak, valamint a népmesékből is csak egy maroknyit közölhet, mintegy mutatóba. Mindezekből azonban nem kapunk egyebet (a balladákon és dalokon kívül), mint négy mesét (Szerencsének szerencséje, A tejkút, A táltos ki
