Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
34 Dr. Versényi György szövegnek tekintettük. Kegyeletes gonddal megőriztük a székely nyelv hangtani lejegyzését. Tudtuk, hogy az ilyen mértékű tájnyelviség már nagyon megnehezíti a népköltés egyszerű bájának érvényesülését. Ámde tisztában voltunk azzal is, hogy a székelység e tökéletes nyelvemlékeit ma már nemcsak a nyelvtörténet, hanem a magyar nemzet kialakulásának és elhelyezkedésének legrégibb történelme is nélkülözhetetlen kútfejének tekinti. A székelyek eredetének kérdésében ugyanis éppen azoknak a finom tájnyelvi árnyalatoknak van döntő szerepük, amelyeket Kriza még a keveredési folyamat kezdődése előtt megfigyelt“.6^ Vikár Béla összegyűjtötte a Vadrózsák dallamait. Ezt is közkincscsé kellene tenni. A Vadrózsák megjelenésekor a gyűjtemény el$ő kötetnek volt jelölve. Olyan hírek terjedtek el. hogy a második kötet is kész. csak kiadóra, vár. Meg is jelent lapokban egy-egy közlemény.65 A Fővárosi Lapok-ban (1866. 17. sz.) egy cím nélkül közzétett ballada (lkon nevekedik egy fekete Felhő), meg ennek Erdélyinél előforduló variánsa külföldi rokonságait részletesen tárgyalja Abafi Lajos.'’6 A Magyar Népköltési Gyűjtemény új folyama I. kötetébe is (1872.) felvett Gyulai a Kriza gyűjtéséből két balladát és két mesét. A Magyar Nyelvőr megindultakor e folyóiratnak szorgalmas munkatársa lett Kriza, apróságokat közölvén gyűjteményéből.67 Kriza halála után is maradtak még a Nyelvőr-nél apróságok, amelyeket aztán közölgetett.68 Egyik kolozsvári lap már 1873 elején újságolja, hogy Kriza még abban az évben kiadja a Vadrózsák második kötetét.69 S amint a költő meghal, Szász Károly ( - á - r) a Vasárnapi Újság-ban írt nekrológjában, a Vadrózsák-ról szólva, azt mondja : „A hasonló terjedelmű második kötetre is
