Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete 33 akarták vitatni Kőmives Kelemenné, majd Molnár Anna eredetiségét.61 E gyűjteménnyel, mint Jakab Elek helyesen megjegyzi, állandóan a székelyekre terelődik a figyelem.6- Mikor népies irányú költészetünk az epigonoknál annyira elsekélyesedett, akkor nyílik meg im ez üdítő, tiszta forrás. Azóta állandóan gazdag kincsesbánya, melyből folytonosan merítnek nyelvészek, ethnographusok, műbölcselők. A nyelvészek mindjárt kezdetben örömmel kaptak rajta. Fogarasi János a Vadrózsák alapján is bizonyítja kedvelt elméletét, a hún-székely származást. De aztán feldolgozza az anyagot, jellemezni igyekezvén a székely nyelvjárást. Hivatkozik Kriza tanulmányára is, felhasználván azt, csak a szenvedő igékre vonatkozólag tér el némileg Krizától, valamint állást foglal az ellen az állítás ellen, mely a fog segédigének, mint jövőről szólónak a székely népnyelvben létezését tagadja.63 Kriza berlini tartózkodása hatással volt arra, hogy a néphagyományokkal foglalkozzék, de inkább csak megerősíthette törekvéseiben s irányította. Megismerkedett a gyűjtés tudományos módszerével. Ez a gondolat már gyermekkorában leszűrődhetett lelkében. Maga mondja a Vadrózsák jegyzeteiben, hogy gyermekkori derék tanítója. Sebes Pál Szívet gyönyörködtető világi énekek címen minden tanítványával szokott egybefűzetni papiríveket, betanítva dallamaikat. Ezt a cantualist felhasználja a Vadrózsdfe-ban is. Örvendetes, hogy e becses gyűjteményt a Kisfaludy-Társaság újra kiadta, Kriza arcképével, önéletrajzával, Gyulai Pálhoz írt leveleivel kibővítve s kritikai jegyzetekkel is ellátva. Sebestyén Gyula így ad számot e kiadásról : „A sok tekintetben hibás, de nagy és értékes irodalmi múlttal bíró első kiadás teljes egészét érinthetetlen kánon
