Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
32 Dr. Versényi György Kádár Kata (11.) Gálfi Sándor gyűjtése; Bátort Boldizsár és Bodrogi Ferencné a moldvai utazásról ismert Ürmösi Sándoré. De ő volt irányító szellem, övé a munkában az oroszlánrész ; keze, lelke ott van minden soron. A Vadrózsák az ő nagy,, elévülhetetlen érdeme. Annál inkább, mert Kriza úttörő volt e téren s ha idejében hozzá nem fog a munkához, sok becses adat elkallódott, örökre elveszett volna. A gyűjteménynek nagy hatása volt. Erdélyi gyűjteményében éppen a székely népköltészet felette szegényesen jelent meg, ami arra a következtetésre vezetett, hogy Erdély s a székelység kevésbbé költői hajlamú. Krizában már Erdélyi előtt megfogant a gondolat, hogy gyűjtse a néphagyományokat. Kész gyűjteménye volt, amelyről az irodalom is tudomást vett már, mikor Erdélyi felhívása megjelent. Ö hát, aki ragaszkodott gyűjteménye önálló megjelenéséhez, nem küldte be a magáét. A többi erdélyi gyűjtő szintén Krizához csatlakozott. így aztán nagy meglepetést okozott, mikor e meddőnek vélt világból egyszerre ilyen dús és értékes gyűjtemény jelent meg. Különösen nagy feltűnést keltett a magyar népköltészetben egy, mondhatni új műfaj, a ballada felbuzgása. Barcsai-1 már előbb közölte felfedezője. Nagy Lajos, a Kolozsvári Közlöny-ben (1858. 81. sz.) s Erdélyi nyomban egész fejtegetést írt róla a Szépirodalmi Közlöny-ben, egész elméletet alapítva rá.59 Arany János a Szépirodalmi Figyelő-ben (1862.> szintén előre közöl szólásmondásokat és népdalokat. Gyulai Pál pedig ugyanott a Bátori Boldizsár és Julia szép leány című balladákat méltatja. A gyűjtemény megjelenése után Greguss Ágost bőven felhasználja e balladákat balladaelméletében.00 Csengery Antal a Pesti Napló-ben ismerteti. Pör is keletkezett nyomán. A románok el
