Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete 31 hasonlítva a kétféle szöveget. A harmadik közlő Kriza. Ezekből az apróságokból sarjadzott ki később Sebestyén Gyula nagybecsű terjedelmes munkája.07 A tánc-szóknál Tiboldi István ír érdekes ismertetést a székely táncról és a csujogatásokról. A népmeséknél maga Kriza beszél a folyvást élő népmese-költőkről s megjelöl egy pár friss keletű mesét, melyeknek szerzőit névleg is közli, így, hogy Csihán királyúríi költője Róka Tamás, Megölő Istéfán-é Puczok Geci bá s Fa Miska. Ez aztán Arany Lászlónak alkalmat adott értékes megjegyzésre, helyreigazításra. Kimutatja, hogy a Megölő Istélán meséje megvan Merényinél is (Dur.amelléki népmesék, II. 7. sz.). Sőt Tárkányi az Életképek- ben már 1847-ben feldolgozta. Alapeszméje pedig az ind mesékben is feltalálható. Fejtegeti, hogy mily kevéssé lehet bízni az ilyen népmesekészítők eredetiségében s általában érdekesen szól a mesevándorlésról.58 A jelentéstani tekintetben nagybecsű Tájszófdr-ban felhasználja Lőrincz Károly háromszéki s Imecs Jakab csíki, már megjelent közléseit s amenynyire lehetett, az Erdővidékről származott Baróti Szabó Dávid Kisded szótár át s az Akadémiának 1838-ban kiadott Tájszótár-ál. Nagy segítségére volt két székely tanártársa: Pap Mózes és Marosi Gergely. Nemcsak meg voltak munkatársai, mindenféle gyűjtő a diákok köréből is, de pl. Gálfi Sándor, Kiss Mihály, Nagy Lajos egész értékes gyűjteményüket átadták neki. Vannak, akik azt mondják, hogy Kriza nem annyira gyűjtője, csak szerkesztője volt a Vadrózsák-nak. Ez igazságtalan következtetésekre vezethet. Kriza gyűjtött. A gyűjtésben, feldolgozásban érdemes férfiak hathatósan segítették. Hálásan meg is emlékezik róluk névről-névre. Sőt egyikről-másikról külön is följegvzi, hogy pl.
