Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

30

Dr. Versényi György

Gyűjtése nagy területre terjed ki. Közel Udvarhelyszékről, ahol is a Keresztur-fiszéki területről gyűlt össze az anyag legnagyobb része s innen is főleg a Fehérnyikó' mellékéről. A kisebb rész a Havasalja, Sóvidék és Homoród mellékéről való, mely utóbbi helyen a Keresztur-fiszéki hangkiejtés mér a háromszékivel érintkezik. A háromszéki gyűjtés tulajdonképen csak Sepsiszékre és Erdővidéknek a Sepsihez közelebb eső egy pár helységére terjed. Marosszékről képviselve van a Nyárádmente, az Udvarhelyszékkel szomszédos Sóvidék. Felveszen -a szomszédos Mezőségről is két dalt, inkább csak mutatóba, az ottani tájszólás kedvéért. A néptől címen egy csoportba foglalja azokat a feljegyzéseket, amelyeket Erdély különböző vidékeiről kapott.

De felveszen Ismeretlen szerzőktől címen félnépi eredetű költeményeket is, amelyeken mór érezhető az iskolás ember eszejárása. Szombatos énekeket is a szombatosok régi énekeskönyvéből. Végre ismert költők népies dalaiból.

Másfelől figyelme kiterjed a néphagyorríányoknak majdnem egész körére. Közöl dalokat, balladákat, gúnyverseket, házasító-dalokat a fonóból, párnástónc-dalt, regős éneket, gyermekjátékokat és mondókákat, öntöző versikét, tánc-szókat, találós meséket, szólásmódokat, közmondásokat, népies időszámítást; állatok hangutánzását, családneveket, állatok neveit Végül népmeséket is közöl s egy becses tójszótárt.

S mindezekhez értékes jegyzetek járulnak. A • kénosi regölésről Jakab Sándor ír tájékoztatót. Ezt az érdekes népszokást először Plander Ferenc ismerteti még 1838-ban Göcsejből. (Tudományos Gyűjtemény, VI. kötet.) Majd 1860-ban, Plander közleményéről mit sem tudva, Torkos Sándor Zalaegerszeg vidékéről (Magyar Nyelvészet.). Hunfalvy Pál becses megjegyzéseket fűz hozzá, össze