Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

pl. a vallásszabadság eszméje. Itt van kezdete a magyar és nemzeti keresztény művelődésnek. Itt vannak az első nyomdák, protestáns tanintézetek, irodalmi központok. Idevaló az első magyar nyelven író filozófus, ki nemzeti művelődésért rajong ^s áldoz; az első eposzíró, ki lángra gyújtja Vörösmarty lelkét ; az első nyelvmívelő társaság ; az első regényíró, ki e műfajt a nemzeti irodalomba és életbe beoltja. Sőt a nemzeties-népies költészet lelke is legelőször igazi tisztaságában erdélyi székely költők lelkét ihlette meg.,,53

Kriza fordított a németek közül Schillerből, Rückertből, Heinéből s névtelenektől A franciák közül fordított Lamartineből, Hugó Victortól. Ugylátszik, egy időben német fordításokból komolyan olvasgatta az orosz költőket, népdalokat. Ismerem két novellafordítósát is: A cserkeszleány (orosz novella) és Horodenszky Konstantin (kozákrege).5* Az angolok közül : Burns, Wordswort. Milton után.

Gyulai azt mondja : „Mint műfordító, éppen nem taposott nyomokon jár, sőt mintegy tiltakozni látszik Kazinczy műfordítási elmélete és gyakorlata ellen. Nem azoknak fordít, akik inkább csak öszszehasonlítás végett olvassák a fordítást, hogy vájjon visszatükrözi-e az eredeti mindennemű sajátságait, hanem azoknak, akik az eredetivel nem gondolva, élvezni akarják a művet. Nem igyekszik idegen szólásmódokat, fordulatokat ültetni át nyelvünkbe, megelégszik azzal, ha egészen magyarul, sőt magyarosan tolmácsolhatja az eredetit. Amit Hugo Victor, Lamartine, Heine, Rückert műveiből fordított, mind igen jeles ; de legszebben fordította Wordswort és Burns egy-egy dalát. Az Arató leány egyik legkitűnőbb lírai fordításunk. Mintha a skót és székely költő szellemi rokonságban volnának egymással, mintha e két hegyi nép élete és költészete csak egymást másolná. Valóban alig volt va-28 Dr. Versényi György