Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete 23 erdélyieknél, akik történelmi fejlődésüknél, helyzetüknél fogva óvatosabbak, mérsékeltebbek, konzervativebbek, általában Széchenyi tett legnagyobb hatást. Kriza Széchenyi, majd Deák Ferenc eszméinek volt tántoríthatatlan hive. Epigrammájában Széchenyit mint látnokot, mint politikai vezért ünnepli (Széchenyi). Wesselényiben az árvízi hajóst látja. (Az evező.) Gúnyolja ferde szokásainkat. Ha nem vagyunk is hősök, egyre hősök nevére kereszteltetjük gyermekeinket (A mai hős nevek). S bár nagyságaink nem igen vannak, van helyébe teméntelen nagyságosunk (Honi nagyság). Izgat a jobbágyság felszabadítása érdekében (Zsellér sírfáján, Pórfiú, Úrbér). Az unióért lelkesedik (Egyesülés, Egység). Ünnepli a hajózást (Zrínyi) s gondol az erdélyi folyók hajózhatóvá tételére is. (Erdély,} Erősen hitt a hún-székely származásban s természetesen a hún-magyar testvériségben. A Vadró zsdfe-ban is gondosan feljegyezgetett minden apróságot, ami erre vonatkozólag kezeügyébe került : hogy székely szülte a magyart, hogy a dal szerint : Attila volt az én apám. Majd közli a Rékára, Budvárra vonatkozó hagyományt. Ehhez a felfogáshoz szenvedélyesen ragaszkodott. Erről szól Székelynép című epigrammája. Attila népe vagy-e : nem akarták hinni; pecsétes Hű levelet ha mutatsz, mondtanak, hinni fogunk. Hallgattál, székely ! de vitézlő fegyvered írta Véres krónikaként Attila népe vagyok. A költő unokaöcscse, Kriza Sándor, aki egészen addig, amíg a tanítóképzőbe ment, püspök bátyjánál nevekedett, mondja, hogy költőnk ezt a versét gyakran idézgette. Mindnyájan könyvnélkül tudták. Ezzel lelkesítgette őket. Azok a költeményei, amelyek legbensőbb egyéni érzelmeit festik, már a népiesség hatására
