Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

10

Dr. Versényi György

minden világi magánügyeimről, kedvenc szenvedélyeimről, megtagadván úgyszólva a szív minden bálványát, egyedül egyistenhivő egyházam szentséges ügyének szentelem magamat, amint erre már esküt is tettem.“19 Megválasztása után mondott beszédében így szólt: „Én nem vágytam, én nem kerestem e főpapi hivatalt, tanúm az Isten.“20 Később királyi tanácsos lett. Püspökké választása után közölte a Vasárnapi Újság (1862. 20. sz.) első ízben életrajzát, akkori arcképével, amely fiatalabb korbeli, mint a ma közforgalomba levő.

Még sokat vártak tőle, mikor váratlanul elhunyt. 1875. márciusában meghűlt, tudőgyuladésba esett s 26-án reggel 6 és fél órakor kiszenvedett, épen nagypénteken. Szülőházát Nagyajtán emléktáblával jelölte meg a kolozsvári unitárius kollégium Ifjúsági Olvasó Önképző Egyesülete, bevonva a gyűjtésbe a székelykereszturi és tojrdai gimnázium ifjúságát is. A fekete márványtáblát Lorenz Ferenc szobrász készítette.21 Feliratát Nagy Lajos fogalmazta.

Itt született, itt pattant ki a szellemi szikra,

Mely a Kriza nevet fénynyel övedzi körül.

Mint költő gyűjté Székelyföld elmevirágit,

Népdal a nép ajkán, dalban a dalnok is él.

Az emléktáblát 1882. júl. 30-án leplezték le. Ugyanakkor Kriza emlékére a kolozsvári kollégiumban Kriza-alapot létesítettek, melynek kamataiból az önképző-körben szépirodalmi pályadíjakat tűznek ki. Ép így a székelykereszturi gimnáziumban?

Kriza János nem sokat írt.

Igazában Szász Károly írta meg először életrajzét s jellemezte őt minden oldalról akadémiai emlékbeszédében. Azóta megállapított igazságként közkeletű, hogy Krizát terjedelmesebb, mélyrehatóbb irodalmi munkásságéban nagy elfoglaltsága, szűkös anyagi viszonyai akadályozták meg. Gyulai Pál is azt mondotta a Kisfaludy-Társaságban tartott em