Perczelné Kozma Flóra: A szabadelvű theologia előnye korunk sociális áramlataira nézve (Budapest, 1910)
4 háború, a párbaj, az alkoholizmus, a tüdővész, a gyermek- és munkásnyomor, az anya és nő jogainak elnyomatása, a mostani kettős morál és az ebből keletkező fehér rabszolgatartás, valamint az erkölcstelen irodalom elleni nagyon is komoly mozgalmat és még egy sereg logikus és humánus harcot, mely szinte nagyszerűvé és hatalmassá téve a mai embernek hivatását, dacára még meglevő, szomorúan sötét állapotainkat, szinte behálózza nemcsak hazánkat, hanem majd az egész világot. Ezzel az áramlattal azonban szemben áll egy másik hatalmas irány — a kételkedő és cinikus ember lelkében élő és gyökeret vert rettenetes szörny: a pessimizmus. Fiz a minden lelkes reményt tönkretenni akaró rémes akadály, mely hiábavaló harcnak minősíti ezen tökéletesedésen és erkölcsi fejlődésen alapuló magasabb tervet, századok óta érvelve azzal, hogy az emberi lélekből a rossz és alacsony tulajdonságokat semmi sem fogja soha kipusztítani. Ezen szemüvegen nézve tehát a dolgokat, nemcsak reménytelen, de nevetséges is úgy a béke és magasabb erkölcs ügye, mint minden testi, lelki nyomor és elnyomatás elleni küzdelem. És ezt a szerintem keservesen deprimáló állandó ellentmondást akaratlpnul és öntudatlanul támogatja vagy jobban mondva tanaival hallgatagon megerősíti korunk két ellentétes,
