Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)
Bevezető tanulmány
62 Imádságos könyv vánvalóan elavult szövegváltozatokat váltják fel így újabbak, hanem így van ez akkor is, amikor a dogmatikai háttér koránt sem ilyen kézenfekvő. Az idézett bibliai helyek ilyen folytonos újrafordítása egyáltalán nem szokatlan jelenség ugyan a 16. században, ám mindenképpen említésre méltó egy olyan szerző esetében, aki korábban egy egész fordítói közösséget foglalkoztatott. Nem akarván elébe vágni a szöveg közzétételével lehetővé váló alaposabb nyelvi vizsgálatoknak, azt mindenképpen érdemes leszögeznünk, hogy a Heltai szövegek olvasója e tekintetben a folytonosság megszakadásával szembesül, azt látja, hogy a korábbiaktól nem csupán a szentháromságtan dolgában eltérő új dogmatika és spiritualitás a bibliai helyek megújult magyarításával párosul. Más tekintetben ugyanakkor éppen a folytonosság szembeötlő. A fentiekben példákat hoztunk arra, hogy különösen az önálló megfogalmazású részletekben az a konkrét szituációk és élethelyzetek megjelenítésében kedvét lelő Heltai szól az olvasóhoz, aki a Dialógustól a Krónikáig több mint két évtizeden keresztül nyelvileg erős részleteket tartalmazó szövegeket tett le közönsége asztalára. Ám az újabban olvasható szöveganyag ismét felveti azt a kérdést, vajon maradt-e nyoma műveiben annak, hogy nem magyar anyanyelvű volt. Ismeretes, hogy erről két markánsan eltérő álláspont alakult ki a szakirodalomban. Az egyiket Szabédi László és Varjas Béla képviselte a legkarakterisztikusabban, akik szerint nyelvtani botlásairól nyelvtörténeti vizsgálatok kimutatták, vagy a jövőben minden bizonnyal ki fogják mutatni, hogy valójában nyelvjárási változatok. A másikat a legalaposabb argumentációval Velcsov Mártonná fogalmazta meg, aki szerint Heltai legjellemzőbb tévesztései, a szóvégi zöngés és zöngétlen mássalhangzók felcserélése, továbbá igeragozási hibái (az alanyi és a tárgyas alakok rendre visszatérő keveredése) nem magyarázhatók nyelvjárási sajátosságként.63 Mivel itt na-63 A vita lényegéről is áttekintést ad Velcsov Mártonná, Heltai Gáspár német anyanyelvinek nyomai magyar nyelvű műveiben, Néprajz és
