Ferencz József: Unitárius Káté tekintettel a konfirmációi vallástanításra (Kolozsvár, 1948)
Első rész: A hit tárgyairól
26 Minden jó adomány és tökéletes ajándék onnan feljül vagyon, mely leszáll a világosságnak Atyjától. Jak. 1, 17. Az Isten szeretet. 4. Ján. 4, 16. 42. Mit értünk azon, hogy az Isten igaz? Azon, hogy az Isten igaz, azt értjük, hogy ő nem hagyja a jót jutalom, nélkül, rosszat pedig büntetés nélkül. Ő nem nézi az ember állapotját, születését vagy rangját, hanem csak tetteit és mindenkit aszerint ítél meg. Mi is gyakran mondunk Ítéletet mások felett; de ítéletmondásunkban legtöbbnyire személyes érdekek vezetnek s megtörténik, hogy a bűnöst felmentjük, az ártatlant pedig elítéljük. Emellett a mi ítéletmondásunk azért sem lehet mindig igazságos, mert mi csak a tetteket látjuk s nem látjuk egyszersmind azoknak indokait is. Igazságos ítéletet csak Istentől várhatunk, ki nemcsak a tetteket nézi, hanem azok indokait is ismeri. Isten megfizet mindennek az ő cselekedetei szerint, a jókat megjutalmazza, a gonoszokat pedig megbüntetimert nincsen Isten előtt személyválogatás. Róm. 2, 6—11. Igaz vagy Uram és a te ítéleted. Zsolt. 119, 137. 43. Mit értünk azon, hogy az Isten irgalmas? Azon, hogy az Isten irgalmas, azt értjük, hogy jóllehet mi tetteink által sokszor megbántjuk őt, mindazonáltal nem vet el mindjárt magától, hanem végtelen szeretetéből kifolyólag elnézi hibáinkat és időt ad a megjobbulásra, hogy megtérjünk és megbocsásson. Istennek ebből az irgalmasságából magyarázhatjuk ki azt, hogy e világon sokszor a gonoszoknak még jobban van dolguk, mint az igazaknak. Az Isten t. i. azokat a jó által éppen úgy próbára teszi, mint az igazakat a nyomorúság által. Az erény küzdelemmel jár. Jónak lenni addig,, amig az ember boldog és szerencsés, még nem valami nagy érdem. De jónak maradni akkor is, ha szenvedé-
