Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház lelkész-szenteléssel egybekötött Egyházi Főtanácsának 1942. évről elmaradt, Kolozsváron 1943. évi március hó 28-29. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1943)

az új tanév beindítására nézve. A román kormányhoz beküldöttük a lelkészek és más alkalmazottak szeptemberi státjait. A határontúli lelkész és tanító afiait, akik Kolozsvárra menekültek, utasítottuk, hogy állásaikat ismét foglalják el s olyan helyeken, ahol felekezeti tanító nélkül maradtak, az illető lelkészeket utasítottuk, hogy a tanítást ideiglenesen lássák el. Több lelkészünk és tanítónk felhívásunkra visszatért, állását elfoglalta, többen ittmaradtak. Bár a kormánytól Ígéretet kaptunk, hogy az olyan tanítóinkat, kik állásaikat indokolatlanul elhagyták, nem alkalmazza, azért tekintettel a nagy tanítóhiányra, tanítóink az államnál mind elhelyezést nyertek s így Egyházi Főhatóságunk elesett sok unitárius tanítónktól azért, mert ügyének tisztázása előtt nem akartuk alkalmazni. Megvizsgáltuk s igazoltnak tekintettük az átmenekülését Nagy Zoltán, Nemes Dénes, Péterffi Mihály, Lőrinczy Géza, Buzogány Kálmán, Szathmáry Géza, Kiss Tihamér, Sebe Ferenc esetében, Gálfi Elek volt szebeni lelkész ügyében a vizsgálat most van folyamatban.

Igazolványt adtunk a bányabükki intéző afiának, hogy a régi gazdatiszti telket, melyet később a Nőszövetségünknek engedtünk át szegénygyermekek nyaraltatására, gondozza s a hatóságokkal szemben az egyház nevében megvédje.

Közvetlenül a bécsi döntést követő napokon, amikor Kolozsvár utcáin még a román tüntetések folytak, az itt megalakulni készülő magyar polgárőrség részére a kollégium tornatermét átbocsátottuk. Később az új határokon túlról mind nagyobb tömegben özönlő menekültek számbavételére és elhelyezésére a kollégium épületét átbocsátottuk, majd a Magyar Párt központi vezetősége és kolozsvári tagozata és az általuk felállított különböző irodák részére adtunk át több helyiséget. A konviktus konyháját' és annak személyzetét is átbocsátottuk a menekültek élelmezésére. Nőszövetségünk, melynek vezetői a menekültek érdekében különböző téren buzgón közreműködtek, saját konyhahelyiségükben szintén főzettek a menekültek részére. Központi tisztviselőkarunk a lehetőséghez képest a kollégium épületében elhelyezett más irodáknak is segítségére volt. E. K. T. irodáján a telefont is átbocsátottuk a kollégium

55