Kiss Elek (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1939. december 3-5. napjain Kolozsváron tartott lelkészszenteléssel egybekötött évi rendes üléseinek Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1940)

a legkomolyabb aggodalomra. Ifjúságunknak a többi magyar egyhá* zakhoz mérve is megdöbbentően csekély száma, 19°/0'a jár felekezeti iskolába, a többi 81°/o túlnyomó nagy része állami iskolába jár, ahol csak nehány helyen s ott is csekély mértékben van magyar nyelvű oktatás a román mellett. Unitárius növendékeink túlnyomó nagy része ilyenformán idegen anyanyelvű iskolába jár. Ebben a tekintetben mi unitáriusok állunk a legmosfohábban, leghátul.

Tanulóink Vs része jár felekezeti iskolába, amint láttuk. A többi 80%’nak igen kis hányada más felekezetű iskolákba, túlnyomó nagy része pedig állami iskolába. Mintegy 38 több fanerős állami iskolából be* érkezett adatok szerint ezek közül csupán kettő magyar tagozatú, 3 hiányos magyar tagozattal az I—II. osztályban, 7 iskolában szórványosan és rendetlenül heti 2 órában taníttatik a magyar nyelv. Ebből meg* állapítható, hogy az állam unitárius gyermekeink anyanyelvén való oktatásáról nem gondoskodik komolyan. Van olyan eset pl. egy udvarhelymegyei színmagyar községben, hogy az állami iskola tantér* mében görögkeleti oltár van felállíttatva a tanítónő által. A tanítók or* todox vallásos énekeket tanítanak, noha az iskolában görögkeleti vagy görögkatolikus növendék egy sincs, 5 róm. kát. vallású kivételével mind unitáriusok és reformátusok.

A legélesebb fényt kívánom rávetífeni erre a szomorú körül* ményre, mert fel akarom rázni a Főtanács tagjainak lelkiismeretét, ha rámutatok egyházunk jövő fennállásának arra a nagy veszedelmére, amely az elemi oktatás terén mutatkozik. Követelő parancs, hogy fogjunk hozzá felekezeti elemi oktatásunk újjáépítéséhez.

Jelen Főtanácsunk a leromlott felekezeti oktatás újjáépítésének jegyében kell, hogy lefolyjon. Minden egyébnek háttérbe kell szorulni ezzel szemben. Ha fenn akarunk maradni, mint erdélyi ma* gyár unitárius egyház, akkor ennek a kérdésnek kell szentelnünk minden időnket. Méltán kérheti számon tőlünk a tör* ténelem, hogy miért csúsztunk le a legmélyebbre ezen a téren éppen mi unitáriusok, akik a haladás és felvilágosodás eszményeit oly nagy becsben tartjuk ?

Átérezve a kérdésnek életbevágó fontosságát, két ízben is fel* hívást intéztünk egyházközségeinkhez, hogy nyújtsanak be kérvényt egyházi főhatóságunkhoz felekezeti elemi iskolák felállítása érdekében, a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar tagozata útján, a magas kormányhoz való továbbítás céljából.- 6 ~