Benczédi Pál (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1935. évi március hó 30. és április hó 1. és 2. napjain Clujon tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1935)
I. ülés
4 Miklós, dr. Ferencz Áron, dr. Gál Zsigmond, dr. Gspann Károly, Hadházy Sándor, dr. Lukácsi József, dr. Mikó Imre, Ormai Kálmán, Gyallay Pap Domokos, Szentiványi Árpád, Ürmösi Jenő, Ürmösi Kálmán, Vaska Dezső, dr. Adorján Géza, Boros Jenő, Osváth Árpád, Raffay András, S. Nagy László, dr. Nagy Miklós, Puksa Endre, Patakfalvi Zsigmond, dr. Gálffy Zoltán, Hidegh Mihály, László Gyula, Pálffi Márton, Péter Lajos, Benczédi Pál. III. Egyházkörök és egyházközségek részéről választott főtanácsi tagok: Barabás Miklós, Bányay László, dr. Szathmáry Miklós, Weress Béla, Nagy Dénes, Árkosi Tamás, Vernes Ferenc, Darkó Aladár, Gombási János, Sándor Gergely, Székely Tihamér, Keresztesi Dénes, dr. Nagy Elemér, Máthé Lajos ifj., Pál Dénes, Gyarmathy Lajos, Sigmond József, Vári Domokos, Báró József, Pál Mihály, Kisgyörgy Imre, Gazdag Miklós, Tiirkössy Sámuel, Gál Gyula, dr. Tamás István, Erdős Mihály, Lőrinczy Dénes, Gálfi András, Bodóczy Sándor, Pataki András, Mátyus Gergely, Kovács István, Miklós János, Bedő Árpád, Pap Gyula, Gálffy Ferenc, Bálint Ödön, Bedő Miklós, dr. Lőrinczy István, Gál Domokos, Inczeffy Albert, Fazakas József, Székely János, Borbély N. Miklós, Pál István, Régeni Áron. 1. Dr. Ferenczy Géza elnök főgondnok bejelenti, hogy az ostromállapotra való tekintettel a katonai hatóságokhoz a rendőrség utján a főtanácsi ülés és az előzetes gyűlések bejelentettek; ennek tudomásul vétele megtörtént a rendőrségtől érkezett 11.784. számú iratban; ezután az ülést a következő beszéddel nyitja meg: Méltóságos és Főtisztelendő Egyházi Főtanács! Az egyetlen jó Istenünk segedelmével újra összeseregeltünk egyházunk ügyeinek intézésére. Szívem testvéries szeretetével köszöntőm egyházi tanácsos afiait. Egész természetesnek találom, hogy elnökségünknek hívő szavára csaknem teljes számban megjelentek a jogosultak. Természetesnek találom, mert egyházunk nem egyeseké, hanem mindnyájunké; annak fejlesztése és védelme minden egyháztagnak nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége is. És, ha a jog gyakorlatában lehetünk is kényelmesek, — de a kötelesség teljesítésében már lelkiismeretes pontosoknak,
