Benczédi Pál (szerk.): Az Unitárius Egyházi Főtanács 1935. évi március hó 30. és április hó 1. és 2. napjain Clujon tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1935)
I. ülés
5 sőt áldozatkészeknek kell lennünk. A jogosulatlan támadások elleni védekezés — önvédelem. Jogosulatlan támadások az igaz hívőt nem csüggedésre és félrevonulásra, hanem erőteljes védekezésre késztetik. — Bölcs elődeink hagyományához következetesen az egyházunk törvényhozásának mezejéről az állampolitikai kérdések érintését következetesen kizártuk; s ennek tulajdoníthatjuk, hogy önkormányzásunk, törvényhozásunk működésénél államjogi ellenőrzés eleddig nem gyakoroltatott. Ha már a jeleni főtanácsunkon ez is osztályrészünkre jutott, — a megnyugvás érzetével állapíthatjuk meg, hogy az ellenőrizést dr. Dunca prefektus úr őmélt. gyakorolja, kinek ismert széles áttekintése, — az erdélyi szellem által átitatott liberalizmusa megértetésünket biztosítja, — de egyúttal alkalmat nyújt arra, hogy egyházi önkormányzati sérelmeinket előtte híven feltárjuk, s azoknak a megértését, s e sérelmek megszüntetésének érdemes támogatását reméljük. A legutóbbi főtanácsunk óta letelt év újra a nehéz megpróbáltatások súlyos esztendeje volt. Nemcsak az előző évek már ismert egyházi sérelmei megmaradtak, de azok újakkal is tetéztelek. Már nemcsak iskoláink állottak a névelemzés, a nyilvánossági jog, stb. bizonytalanságának állandó pergőtüzében; — hanem már a derék tanszemélyzetünk is ismételt államnyelv vizsgálat alá kényszerített — s annak következményei bizonytalanságát szenvedi. Nemcsak egyik egyházközségünknek már folyamatba indított templomépítése akadályoztatott meg, — de a Kereszturra összehívott és összegyűlt egyházi Zsinatunk megtartása is eltiltatott. Ezekhez méltán sorakozik az a szomorú és mély aggodalmat okozó tény, hogy főleg székelyföldi egyházközségeink többjétől mind sűrűbben érkeznek jelentések és panaszok, hogv vérvizsgálat, névátformálás stb. címeken híveinkre az őseiktől örökölt vallásunk elhagyására az alsóbb fokú egyes közegek részéről nyomások gyakoroltassanak. Legutóbb pedig egyik megyei tanfelügyelő felhívása érkezett be, mely az állami tanítói és kántori állást minősíti összeférhetetlennek, s intéz felhívást — az állammal szerződéses jogviszonyunk dacára, — az állások közötti választásra. Ezek és hasonló többi sérelmeink már nemcsak egyházi önkormányzatunknak a sérelmei. — de kezdették elhomályosítani