Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának a Dávid Ferenc halála 350-ik évfordulója emlékünnepélyével kapcsolatosan Kolozsvárt, 1929. november 10. 11. és 12. napjain tartott évi rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1930)

Jegyzőkönyv

jogát a miniszter úr elismerte és két tanerőjének a működési engedélyt kiadta. Általános rendeletet adott ki a minisztérium, hogy addig is, amíg az összes felekezeti iskolák ügyében döntés történnék, mindenki működhetik olyan joggal, mint ahogyan a múlt évben működött. Háromszéki elemi iskoláinkra vonatkozóan a minisztérium bizonyos pótadatokat kért be, amelyeket beterjesztettünk. Hogy iskoláink helyzetének bizonytalansága megszűnjék, a nyilvánossági jogokról való döntést sürgetni fogjuk. Különösen megtesszük ezt a vargyasi iskolát illetően, melynek nyilvánossági joga pár évvel ezelőtt- megvonatott s tanulói azóta állami bizottság előtt kötelesek vizsgázni, ahol csak a vizsgadíj megtérítésével segíthettük őket, de nem akadályozhattuk meg évenkénti tömeges elbuktatásukat.

Az ú. n. néveletnzés ügye nehezen jut kedvező elintézésre. A minisztérium megtette ugyan, hogy egy általános rendelettel felfüggesztette azon szülők pénzbírságának behajtását, akiknek gyermekeit román eredet címén vagy más ok miatt felekezeti iskoláinkból az előző kormány idejében kitiltották az 1929—29. iskolai év elején az állami tanügyi hatóságok; továbbá beszüntette a kisebbségi iskolákból az alsóbb tanügyi hatóságok által kitiltott tanulóknak évközben állami iskolákba átvételét; azonban a kérdést véglegesen még nem oldotta meg azon kívánságok értelmében, hogy az anyanyelv és nemzetiség megállapításánál az illető szülő nyilatkozata legyen a döntő s ne a hatóság bemondása. Amíg a szülőknek ezt az elemi polgári jogát nem sikerül elismertetnünk, addig mindegyre megismétlődnek az iskolai évek elején beiratkozási sérelmeink.

Hogy egyházunk iskolai autonómiája ismét szabadon érvényesülhessen, ahhoz a magánoktatási törvény eltörlésére lenne szükség. A készülő kisebbségi törvénnyel kapcsolóiban előkészítjük a felekezeti oktatásügyi új törvény tervezetét, mely most van a többi magyar egyházakkal való megbeszélés alatt. Ebben az új tervezetben kérjük egyebek közt a bakkalaureátusi vizsga helyett a régi érettségi vizsgát fentartani, melyet a tanulók saját intézetükben, saját tanerőik előtt, miniszteri kiküldött jelenlétében tehessenek le.

A januári és márciusi tárgyalások rendén a miniszter úr nem mutatkozott hajlandónak a bakkalaureátusi vizsgát eltörölni; így hát annak könnyítésére is terjesztettünk elő javaslatot. A miniszter úr a múlt tanév végén tényleg bocsátott is ki a bakkalaureátusi vizsgára ujabbi utasítást s habár az utasítás alig a vizsgák előtt érkezett meg, mégis kedvezően folyt be a vizsgák eredményére, ami az 1928—29. tanév végén már nem volt olyan katasztrofális, mint az azelőtti években. Az utsítás az írásbeli vizsga tárgyai közül eltörli a francia nyelvet és úgy ebből, mint a román nyelv-44