Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)

Jegyzőkönyv

51 amíg az iskolák és a tanerők működési engedélyét kiadnák, a minisztériumtól két tankerületet illetően megkaptuk a be­terjesztett alkalmazási okmányokat minden egyes tanítóra nézve a miniszter elfogadó láttamozásával ellátva, kivéve a korhatárt betöltött Péter József és özv. Vaska Béláné okmá­nyait, kiket azután emiatt hivatalból kellett nyugalomba he­lyeznünk (118, 3020). Külön sürgettük ismételten és szemé­lyes eljárásokkal is a vargyasi elemi iskolánk nyilvánossági jogának elismerését, mert ettől az iskolánktól már két éve. hogy a minisztérium a nyilvánossági jogot megvonta. Egy­előre csak annyit érhettünk el, hogy a tanulóknak, kiknek minden osztályból az év vegén állami bizottság előtt kell vizs­­gázniok, a vizsga díját lényegesen mérsékelte a miniszté­rium. így is nagyon nehéz nekik a vizsg’a, mert az állami vizsgáztató bizottságok a nyilvánossági joggal nem biró fe­lekezeti iskolák tanulói közül következetesen aránylag sokat buktatnak el, akiknek azután e miatt nem szabad tovább ta­­nulniok a felekezeti iskolában, hanem át kell menniük az ál­lami iskolába. így a vargyasi elemi iskolánk tanulóinak száma jelentékenyen megcsappant, s ezért is kell sürgetnünk tovább a nyilvánossági jog tisztázását (1025). Az elmúlt évben is egyik legfőbb gondunk volt az iskola­­fenntartó egyházakat jogosan megillető és a különböző kor­mányok által már többször megígért iskolai államsegély ki­sürgetése. Még az 1927. év végén a miniszterelnökhöz az is­kolai államsegély sürgős kiutalása érdekében egy, a többi magyar egyházéval azonos szövegű memorandumot intéz­tünk. melyet az egyházak nevében három parlamenti kép­viselő nyújtott át a miniszterelnöknek és tárgyalt meg a köz­­oktatásügyi miniszterrel is, kik az államsegélynek bizonyos módon leendő megadására s ehhez előkészítő intézkedések megtételére tettek Ígéretet (3178). Kaptunk is azután az egyik tanügyi inspektorátustól egy megkeresést annak kimuta­tása iránt, hogy iskoláink mennyi állami, megyei vagy községi segélyt élveznek, abban a tankerületben, amire a valóságnak megfelelően nemleges választ adtunk (1273), de azóta egyéb ebben az ügyben nem történt, jóllehet részünkről ahányszor bárminő alkalommal iskolaügyekben a koránnyal, illetve köz­oktatásügyi miniszterrel tárgyaltunk, mindig az első köve­telésünkként és kérésünkként az iskolai államsegély meg­adása volt felemlítve (1857). Midőn a közoktatásügyi mi­niszter az új középiskolai törvény alapján is, mely különben a tanárok helyzetét általában kedvezően szabályozza, egy­házi főhatóságainkat fölhívta arra, hogy tanerőinknek a tel­jes állami fizetést adjuk meg, erre sem adhattunk más vá­laszt, mint azt, hogy az iskolai államsegély megkapása nél­kül a legiobb igyekezetünk mellett is erre képtelenek va­gyunk (91 (i).

Next

/
Thumbnails
Contents