Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)
Jegyzőkönyv
51 amíg az iskolák és a tanerők működési engedélyét kiadnák, a minisztériumtól két tankerületet illetően megkaptuk a beterjesztett alkalmazási okmányokat minden egyes tanítóra nézve a miniszter elfogadó láttamozásával ellátva, kivéve a korhatárt betöltött Péter József és özv. Vaska Béláné okmányait, kiket azután emiatt hivatalból kellett nyugalomba helyeznünk (118, 3020). Külön sürgettük ismételten és személyes eljárásokkal is a vargyasi elemi iskolánk nyilvánossági jogának elismerését, mert ettől az iskolánktól már két éve. hogy a minisztérium a nyilvánossági jogot megvonta. Egyelőre csak annyit érhettünk el, hogy a tanulóknak, kiknek minden osztályból az év vegén állami bizottság előtt kell vizsgázniok, a vizsga díját lényegesen mérsékelte a minisztérium. így is nagyon nehéz nekik a vizsg’a, mert az állami vizsgáztató bizottságok a nyilvánossági joggal nem biró felekezeti iskolák tanulói közül következetesen aránylag sokat buktatnak el, akiknek azután e miatt nem szabad tovább tanulniok a felekezeti iskolában, hanem át kell menniük az állami iskolába. így a vargyasi elemi iskolánk tanulóinak száma jelentékenyen megcsappant, s ezért is kell sürgetnünk tovább a nyilvánossági jog tisztázását (1025). Az elmúlt évben is egyik legfőbb gondunk volt az iskolafenntartó egyházakat jogosan megillető és a különböző kormányok által már többször megígért iskolai államsegély kisürgetése. Még az 1927. év végén a miniszterelnökhöz az iskolai államsegély sürgős kiutalása érdekében egy, a többi magyar egyházéval azonos szövegű memorandumot intéztünk. melyet az egyházak nevében három parlamenti képviselő nyújtott át a miniszterelnöknek és tárgyalt meg a közoktatásügyi miniszterrel is, kik az államsegélynek bizonyos módon leendő megadására s ehhez előkészítő intézkedések megtételére tettek Ígéretet (3178). Kaptunk is azután az egyik tanügyi inspektorátustól egy megkeresést annak kimutatása iránt, hogy iskoláink mennyi állami, megyei vagy községi segélyt élveznek, abban a tankerületben, amire a valóságnak megfelelően nemleges választ adtunk (1273), de azóta egyéb ebben az ügyben nem történt, jóllehet részünkről ahányszor bárminő alkalommal iskolaügyekben a koránnyal, illetve közoktatásügyi miniszterrel tárgyaltunk, mindig az első követelésünkként és kérésünkként az iskolai államsegély megadása volt felemlítve (1857). Midőn a közoktatásügyi miniszter az új középiskolai törvény alapján is, mely különben a tanárok helyzetét általában kedvezően szabályozza, egyházi főhatóságainkat fölhívta arra, hogy tanerőinknek a teljes állami fizetést adjuk meg, erre sem adhattunk más választ, mint azt, hogy az iskolai államsegély megkapása nélkül a legiobb igyekezetünk mellett is erre képtelenek vagyunk (91 (i).
