Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1927. évi november hó 6. és 7. napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)

Jegyzőkönyv

45 teles szövegben közzétett törvénytervezet a kormány inten­cióiunk megfelelne. E tervezetnek különösen az egyházak bel­ső ügykezelésének közvetlen állami ellenőrzését, az egyházi alkalmazottak kinevezésének és választásának állami jóváha­gyástól függővé tételét és a megszűnt egyházközségek vagyo­nának hova fordítását illető rendelkezései nemcsak az egyházi önkormányzat szempontjából sérelmesek, de sértik a jogál­lam eszméjét is. Kérjük tehát, hogy a Mélt. Főtanács a leg­nyomatékosabban fejezze ki a törvénytervezet ismert szövegé­vel szemben érzett aggodalmait és juttassa kifejezésre azt a készségét, mellyel e törvénytervezet megvalósulta ellen so­rompóba állni kész. 3. Teljes mértékben osztozik Bizottságunk abban a felfo­gásban, mellyel az Egyházi Képviselő Tanács jelentése egy­felől a vallás tanítás megnehezítését, másfelől a felekezetűnk­höz tartozó tanuló ifjaknak a görög keleti vallás szertartá­saiban való részvételre, illetőleg templomaiban való megjele­nésrí' kényszerítő gyakorlatot, mi egyes iskolai főhatóságok részéről a lefolyt esztendőben is érvényesült, kiséri. Különös szükségét látjuk annak, hogy ez ellen a Méltóságon Egyházi Főtanács erőteljesen felemelje tiltakozó szavát. A (íeszlcr k a I a p o k i d ej e lejár t. Teljes joggal igénylünk a felekezetek egyenlőségének és a vallások kölcsönös viszonos­ságának megfelelő felfogást az állam-kormány és annak köze­gei részéről. Minden joggal hisszük, hogy e részben a többi fe­lekezet támogatására is számíthatunk. Ftasítancíónak véljük tehát az Egyházi Képviselő Tanácsot, hogy hasonló szellemű intézkedések megelőzésére, .nocsak a magyar egyházak támo­gatását vegye igénybe, hanem alkalmas időben és megfelelő formában appelláljan a görög keleti egyház főhatóságainak józan belátására és méltányossági érzetén* is. 4. Mint az állami igazgatás egyes alsó közegeinél ural­kodó felfogás kirívó bizonyítékára, utalnak az Egyházi Kép­viselő Tanács jelentésében is felemlített lupényi esetre, mely­ben a esendőrőmester az öngyilkosok temetésénél közremű­ködést a tábori lelkészi felügyelőség rendeletére hivatkozás­sal megtiltotta lelkészeinknek, iá hitelveinkkel ellenkező s a lelkiismereti szabadság elvét súlyosan sértő példa mutatja a veszedelmet, mellyel egyházunknak, mint a felvilágosodás és európai szellem képviselőjének e téren küzdenie kell. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy e szempontok kiemelésével tegyen a kor­mánynál megfelelő közbenjárást. 5. Az államsegély napjainkban különösen aktuálissá vált kérdésében kiemelendőnek tartjuk a kormány álláspontjá­nak kifejezéseként jelentkező ('gyes nyilatkozatokkal szem­ben, hogy'(' segély igénylésére az 1848. évi XX-ik t.-e., mely­nek érvényben létét a gyulafehérvári gyűlés és a Consil. Dir. által annak határozatai szellemében elfoglalt álláspont met-

Next

/
Thumbnails
Contents