Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1927. évi november hó 6. és 7. napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1927)
Jegyzőkönyv
mtló, a mennyit .a törvény az iskola fenntartására előír, s InniiánTi júniusban tartott évzáró vizsgán csafk négy tanulót engedtek át az állami vizsgáztató bizottság tagjai s a nyilvánossági jogot az új tanév megnyitásáig sem sikerült kieszközölnünk, ez iskolánk további működése lehetetlenné vált. Annak dacára, hogy az oklándi iskolánknak nem volt saját épülete s így valószínűleg nyilvánossági jogát a minisztérium amúgy sem. ismerte volna el, mégis sajnálattal vettük tudomásul az iskola ideiglenes megszűnését, melynek egyik 1önerőjét az állam átvette úgy, hogy 7) az egyházközség kántori állását továbbra is betöltheti. Fáradságot és áldozatot nem kiméivé jártunk el ismételten a minisztériumban és a miniszter úrnál a vargyasi elemi iskolánk nyilvánossági jogának elismerése érdekében; de eddig még csak annyit sikerült elérni, hogy az alattas tanügyi hatóságoknak eredeti, kedvezőtlen javaslata helyett a minisztériumtól. az Inspektornak új javaslattételre való utasítását eszközöltük ki, ami helyszíni szemle, után közelebbről meg is történt s a konstatált egynémely hiány tárgyában a minisztériumhoz újabb felvilágosító iratot intéztnn k. A középiskolai reformra vonatkozó törvénytervezetet, melyet még Petrovici közoktatásügyi miniszter úr készíttetett, valamint a baccalaureátusi vizsga reformjára vonatkozóan is észrevételeinket a többi magyar egyházak vezetőségével egyetértelműen benyújtottuk. Sajnos, hogy ezen, csak részben nyilvánosságra került törvénytervezet a törvényhozásban nem tárgyaltatott; de különös figyelemmel leszünk arra, hogy e kérdés napirendre kerülésekor egyházunk és iskoláink érdekeit megvédjiik. Minden lehetséges lépést megteszünk a baccalaureátusi vizsgái rendszer megváltoztatásának kieszközlésére, ami különben nemcsak a kisebbségek óhaja, bár kisebbségi tanulóinkat sújtja a legérzékenyebben. .Jóllehet iskoláinkban mindent elkövettünk avégett, hogy a román nemzeti tárgyak megfelelően taníttassanak, a baccaiaureátusi vizsga tárgyaira fokozott figyelmet fordítunk, mégis az eredmény mindeddig az, hogy tanulóink közül elvétve engednek át csak egyet-egyet az állami vizsgáztató bizottságok, sőt velük szemben még az ellenszenv is kifejezésre jutott abban a köztudomású, vallásunkat sértő kijelentésben, amelyet a helybeli egyik bizottság elnöke fűzött hozzá annak az eredménynek a nyilvános kihirdetéséhez, hogy a vizsgára állott 10 tanulónk közül már az írásbeli vizsgán megbukott valamennyi. Ez ügyben különben a vallásügyi és a közoktatásügyi miniszterekhez fordultunk, kérve a megfelelő elégtételt és hasonló esetek előfordulásának kizárását mely előterjesztésünkre még választ nem kaptunk. Sok zaklatásnak voltak kitéve iskoláink egyes tanulók *>2
