Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
51 különböző magyar társadalmi testületek kiküldöttjeinek ékes szavú magasztalásait, melyek kis egyházunkra is fényt vetettek, — nem ismételjük: hanem csak Istennek áldását kérjük életére és bölcs vezetése alatt álló unitárius egyházunkra. Kérjük méltóztassék az E. K. Tanács évi jelentését jóváhagyólag tudomásul venni. Főtanácsi bizottság beadja jelentését: I. A Főtanácsi Bizottság mély szomorúsággal állapítja meg E. K. Tanács évi jelentéséből, hogy egyházunk több évszázados törvényeken nyugvó önkormányzata, az ismételten kifejezésre juttatott öntudatos lojalitásunk mellett, minden alap nélkül táplált bizalmatlanságtól és elfogultságtól átitatott kormánypolitika miatt, a múlt évi főtanácsi ülés óta is ismételten, sőt állandóan, oly mély mértékben támadtatott és sértetett meg, hogy e mellett az ez állam területén lakó népek annyira kívánatos kölcsönös megértése és az állam csak ezzel biztosítható konszolidációja, hova-tovább lehetetlenné vált. Különösen sajnálattal, sőt elkeseredéssel vesz tudomást a Főtanácsi Bizottság e kormányzati szellemnek az iskolaügyben felette sérelmes megnyilatkozásairól, melyeknek egyike-másika, nemcsak az egyházi önkormányzatot és a nemzeti kisebbségek közművelődési érdekeit sérti, de a szülők jogát is megtámadja s e mellett a pedagógia és didaktika követelményeivel is ellentétben van. Megütközését fejezi ki bizottságunk a közoktatásügyi miniszter és egyes kormányközegek gyakran egymással ellentétes, egységes elvi alapot nélkülöző és az iskolaügyterén ezzel valóságos állandó ostromállapotot létesítő rendelkezései által teremtett koatikus állapotok felett, nem hallgathatva el az u. n. baccalaureatusi vizsgák rettenetes, bár az E. K. Tanács jelentésében is kiemelt, visszás előzmények mellett nem meglepő eredménye felett, érzett súlyos megdöbbenését sem, melynek kifejezése mellett köteleségszerűleg hangoztatnia kell, hogy a gyászos eredmények nyújtotta tapasztalat felhasználásával az ezen vizsgákról intézkedő törvény revíziójának kérdését állandóan napirenden kell tartani, hogy addig is, míg a hivatkozott sérelmes törvény megváltoztatást nyerhet, az az által teremtett rendszer legkirívóbb és ma már széles körökben elítélt visszás-
