Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
Írandó, hanem annak a közoktatásügyi rendszernek tulajdonítható, mely a maga kellően át nem gondolt és keresztül hajszolt intézkedései folytán a végzetes hatását éppen a kisebbségi iskolákkal érezteti. Ezenkívül igyekeztek a magyar egyházak a vizsgán megbukott tanulóikat ősszel leteendő ujabbi vizsgára előkészíteni és részükre a magyar társadalom áldozatkész segítségével több helyen nyári tanfolyamokat rendeztek. Sajnos, hogy a szeptemberi njahhi vizsga sem sokat változtatott a szomorú eredményen : a kolozsvári növendékeink közül 22-en állottak elő az őszi vizsgára, akik közül csak 6-ot engedett át a bizottság. A székelykereszturi növendékeink közül pedig 6-on jelentkeztek az ujabbi vizsgára és közülök csak 2-nek sikerült oklevelet nyerni. Iskoláinkra vonatkozó legfontosabb ügy a magániskolái törvényjavaslat ügye. A törvényjavaslat sérelmes intézkedései Egyház Képviselő Tanácsunknak a f. évi május 14-i rendkívüli Főtanács elé terjesztett jelentésében ismertetve voltak, valamint a törvényjavaslatnak szenátusi tárgyalását közvetlenül megelőző tárgyelásaink is a közoktatásügyi miniszter úrral. Ezeknek kiegészítésére csak azt hozzuk fel, hogy még 1924. év decemberében a Miniszter úr hívására a többi kisebbségi egyházak képviselőivel együtt a Miniszter úrral Bukarestben szintén folytattunk tárgyalásokat, amikor ő a javaslat szövegét velünk futólag közölte és mi azután észrevételeinket és kifogásainkat írásban hozzá benyújtottuk. Minthogy sem ezek a kifogásaink, sem a később előterjesztettek nem vezettek eredményre, sem pedig azok a memorandumaink, melyeket az E. Főtanács rendkívüli ülésén nyert felhatalmazás folytán Őfelségéhez és a törvényhozás két házához benyújtottunk, s miután a Szenátusban a magyar egyházak részéről előterjesztett az az indítvány, hogy a törvényjavaslat csak a magániskolákra vonatkozóan emelessék törvénnyé, a felekezeti iskolákról pedig külön törvény hozassék: nem fogadtatott el, sem a Szenátus a javaslaton lényeges módosítást nem eszközölt, — mindezek a körülmények arra indították Egyház Képviselő Tanácsunkat a más két magyar egyház vezetőségével együtt, hogy a május 6-án már benyújtott kérvény kiegészítéseképpen egy pótbeadványt nyújtson be a Nemzetek Szövetségének Tanácsához, s ebben a már előterjesztett kérést részletesen indokolja meg és a felekezeti iskolákra vonatkozó és ezzel kapcsolatos, bár nemcsak a jelzett • 3
