Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

törvényjavaslatban foglalt sérelmekkel az első beadványt egészítse ki. A magyar egyházaknak ez a pótbeadványa újabb alapos adatgyűjtés és több heti megfeszített munka után, melyből egyházunk képviselői is kivették részüket, — elkészült, s azt az egyházak megbízottai: Dr. Balázs András római katholikus statusi előadó és dr. Balogh Arthur nyugalmazott egyetemi tanár szeptember hónapban a Nemzetek Szövetsége Tanácsánál a főtitkári hivatalba benyújtották. A nevezett kiküldötteknek valamint az őket eljárásukban fáradhatatlanul támogató Ugrón István ref. főgondnok úrnak ritka lelkiismeretességgel és odaadással végzett eredményes működésükért külön nyilvánítottuk köszönetünket.

A beadványt a Tanács a szeptemberi ülésszakban még nem tárgyalta le.

Miként beadványainkban is hangoztattuk, a Nemzetek Szövetségéhez a végső szükségben voltunk kénytelenek fordulni, miután az országban valamennyi fórumon hasztalan próbáltuk a Nemzetközi Szerződésben is biztosított iskolai jogainkat érvényesiteni. Ezért azonban nem zárkózunk el attól, hogy amennyire erre lehetőség nyílik, a kérdés megoldását az országban érhessük el. Ettől a szándéktól vezérelve a magyar egyházak képviselői Genfben Dúca külügyminiszter urat is felkeresték és az ő előzékenységétől indíttatva később a magyar egyházak' képviselői a magánoktatási törvényjavaslat ügyében a tárgyalásokat a kormánnyal és nevezetesen a közoktatásügyi miniszter úrral is újra felvették. A tanácskozások, melyek e hó 3., 4., 5. és 6. napjain Bukarestben folytak bizalmas természetűek, úgy, hogy azokról az ügy érdekében egyelőre nyilvános közléseket nem adhatunk, azonban kérjük az Egyházi Főtanács fölhatalmazását arra, hogy a többi magyar egyház vezetőségével egyetértőleg megtehessük a további lépéseket is és mindazt, amit iskoláink megtartása és jogaink megőrzése végett a körülmények kialakulása szerint megtehetünk.

3. Az állammal vonatkozásban álló gazdasági ügyeinket illetően semmi kedvező változás nem történt. Még a múlt évben nyújtottuk volt be a Földművelésügyi miniszterhez azt a kérvényünket, hogy az egyházközségeinket és iskoláinkat az Agrár-reformtörvény szerint megillető földminimumokból hiányzó részek, összesen több mint 5000 hold, a közelfekvő állami rezervákból, vagy az egyetemes egyházunktól kisajátított