Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1924. évi november hó 9., 10. és 11-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)

Jegyzőkönyv

33

történő befejezését és kértük azt is, hogy tanítóink részére, a román nyelv és román tárgyak elsajátítása végett, államsegélyen nyári tanfolyamokat rendezzen. E kérésünkre csak julius elején kaptuk a miniszternek arról szóló értesítését, hogy állami nyári tanfolyamokat rendez a kisebbségi tanítók részére és részükre bizonyos kedvezményeket biztosit. E tanfolyamokon tanítóink nagyrésze meg is jelent, bár csak elkésve értesíthettük őket.

A tanárok vizsgájára nézve a 100.090 sz. rendelet előírta, hogy a felekezeti tanárok, kik bizonyos korhatárt vagy szolgálati időt be nem töltöttek, augusztus 15. és 31. közt a román nyelvből és irodalomból vizsgázni kötelesek, a román történelem, földrajz és alkotmánytan tanárai pedig ezen szaktárgyaikból is kötelesek román nyelven vizsgát tenni^A vizsga könnyítése, sőt elhalasztása érdekében a miniszterhez kérést nyújtottunk be, Ft. püspök ur vele Bukarestben személyesen is tárgyalt ez ügyben; azonban nemhogy kérésünk nem teljesittetett, hanem május végén egy _nj_ és az eddigitől lényegesen eltérő rendelkezés jött, mely szerint a földrajz, történelem és alkotmánytanból a nem szakos tanároknak is kell román nyelven vizsgázni. Tanárainkat, kik az első rendelet értelmében a földrajz, történelem és alkotmánytan vizsgákra nem készülhettek, utasítottuk arra, hogy a vizsgák alkalmával jelentsék ki, hogy egyházi főhatóságuktól a 100.090. sz. min. rendelet szerint kaptak utasítást s igy e tárgyakból nem készülhettek.

Az iskolai törvényeket illetőleg a miniszter, előzőleg tett Ígéretéhez képest az egyházak képviselőit január 20.-án tárgyalásra hivta magához. E tárgyaláson a törvényjavaslat tervezete nem közöltetett, csak annak egyes főbb intézkedései. Egyházunk ott jelen volt képviselője szóval is kifejtette, később írásban is bejelentettük egyházunk álláspontját és kívánságait. Kívántuk a felekezeti iskolák fenntartását és az eddig megilletett iskolai autonómiánk biztosítását, ennek folytán iskoláink nyilvános jellegét s azt, hogy iskoláinkban vallásra, nyelvre és nemre való tekintet nélkül a román állampolgár tanulókat felvehessük; kívántuk a vizsgáknak aromán nyelv és irodalom kivételével magyar nyelven tartását, az egyetemi felvételi vizsgák eltörlését és azt, hogy tanárainkat és tanítóinkat állami jóváhagyás kikérése nélkül alkalmazhassuk, fenntartván az állam ellenőrzési jogát a képesítésre vonatkozóan. Kívántuk annak megáilapitását, hogy a fegyelmi hatóságot a tanítókra és tanárokra nézve kizárólag az egyház gyakorolja, továbbá azt, hogy az állami

3