Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

98

Illetékes bíróságától senki el nem vonható.

30. §. Illetékességi összeütközés esetében a felettes másodfokban eljáró fegyelmi bíróság határoz.

31. §. A biróküldés (delegálás) jogát:

az egyházközségi és az egyházköri fegyelmi bíróságokra nézve az E. K. Tanács gyakorolja.

32. §. Biróküldés esete felmerülhet:

1. Ha az egyházközségi fegyelmi bíróság, vagy az egyházköri fegyelmi bíróság annyi tagja ellen merül fel érdekeltség, hogy érvényes határozat hozatalára megkivántató bíróság nem állítható össze ;

2. ha az illetékes fegyelmi bíróság különös okokból pártatlan birói tisztét nem gyakorolhatná.

33. §. A panaszlott kérheti más bíróság kiküldését a fegyelmi bíróság megalakulása után, de legkésőbb az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt a tények pontos előadásával.

34. §. A fegyelmi ügy intézéséből mint biró (elnök) ki van zárva:

a) aki a cselekményt feljelentette és ha közvetve, vagy közvetlenül anyagi kárt szenvedett, vagy hasznot remél, avagy egyébként is érdekelve van :

b) akinek fel-, vagy lemenő ágbeli rokonai, felesége, jegyese, első, vagy másodfokú oldalrokonai, vagy elsőfokú sógorai; továbbá: fogadott gyermekei, vagy fogadott, esetleg nevelőszülei, gondnoka vagy gondnokoltjai, illetve gyámoltja a fegyelmi esetből anyagilag, vagy erkölcsi szempontból érdekelve vannak;

c) aki a panaszlottnak fel-, vagy lemenő ágbeli rokona, sógora, oldalágon másod-unokatestvérig bezárólag rokona, a panaszlott nejének fivére, vagy nővérének férje;

d) aki az ügy alsóbb bírósági eldöntésében részt vett;

é) aki vizsgáló biztos, tanú, vagy szakértő volt;

f) aki az ügyben magát a tárgyi okok megjelölésével elfogultnak érzi, vagy érezheti.

A kizárási okokat az a biró, akire nézve fennforognak, az elnöknek azonnal bejelenteni tartozik, mihelyt arról tudomást szerzett.

A kizárási okok fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésében az elnök dönt.

4. A vád és védelem.

35. §. Az egyházközségi fegyelmi bíróság előtt a vád képviselője a panaszos. Közérdekből a vád képviseletét az egyházköri közügyigazgató átveheti.