Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

99

36. §. Az egyházköri fegyelmi bíróság előtt, a vád képviselője az egyházköri közügyigazgató, vagy a hitrokon jogtanácsos, (E. T. 195. és 199. §.) (Közvádló.)

37. §. Az egyházi fegyelmi bíróság előtt, a vád képviselője az egyházi közügyigazgató (E. T. 254. §. 4.), vagy az egyházi jogtanácsos. (E. T. XXXVII. f.) (Közvádló.)

38. §. A főtanácsi fegyelmi bíróság előtt, a vád képviselője az egyházi közügyigazgató, vagy az egyházi jogtanácsos. (Közvádló.)

39. §. A fegyelmi eljárás rendén a panaszlott helyett a vizsgálat elrendelésétől kezdve képviselő járhat el. (50. §.)

40. § Képviselő lehet, gyakorló ügyvéd, vagy a panaszlottnak a jelen fegyelmi törvény hatálya alá tartozó pályatársa.

A panaszlott nő képviselője nő-pályatársa is lehet.

A vád és védelem jogai az eljárás egész folyamán teljesen egyenlők.

41. §.VA védelem nem kötelező, s a tárgyalás a védő kizárása esetében is folytatható.

42. §. Ha az ügyvéd a védelem teljesítése közben az 1887: XXVlll. t.-c. 2. §-ban szabályozott szabályellenességet követne el, a fegyelmi bíróság az ott meghatározott eljárást tartozik követni.

43. §. Ha az ügyvéd a fegyelmi bírósághoz intézett beadványban sértő kifejezéseket használna, az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. § ban foglalt szabályoknak megfelelően az illetékes fegyelmi bíróságnál jelentés teendő.

Ügyvédjelölt a tárgyalástól elzárandó, és a megbízó ügyvéd erről értesítendő.

44. §. A nem ügyvéd-képviselő, ha a rend és tisztesség követelményeinek meg nem felelő magatartást tanúsít, a további eljárástól elzárandó, s az illetékes fegyelmi bíróság további eljárás végett megkeresendő.

III. fejezet.

Eljárás a fegyelmi bírósági ügyekben.

1. Előzetes intézkedések.

45. §. Fegyelmi eljárásnak vagy magánpanasz alapján, vagy hivatalból van helye.

A magánpanasz beadható bármelyik unitárius egyházközség lelkészéhez (espereshez), az egyházköri felügyelő gondnokhoz, az Egyházképviselő Tanácshoz és a püspökhöz.

A magánegyének részéről beadott panasz mindig átíeendő ahhoz

7