Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

54

retes és buzgó működésével szerzett érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, haláláról gyászjelentést adott ki, temetési költségeit a Közalapból utalta és koszorumegváltás címen 500 korona összeggel Végh Mihály egyh. és püspöki titkár emlékalap cimen később meghatározandó célra alapítványt létesített, amelyhez való hozzájárulásra az elhunyt barátait, tisztelőit ezúttal is felhívja. Fájó érzéssel emlékezünk meg a sz.-kereszturi főgimnázium korán elhalt ifjú tanáráról Lukácsi Sándorról, aki igazi nevelői egyéniségével, komoly törekvéseivel szép reményekre jogosított. Elveszítettük Bede János egyházi tanácsos afiát, irodatisztünket is, aki 1914-től fogva 1919. julius 14. én bekövetkezett haláláig mindig lelkiismeretes buzgósággal igyekezett ellátni hivatalos teendőit, s a napokban hunyt el Sárdi Lőrinc volt pénztári ellenőr, aki közel két évtizeden át volt a pénztári hivatalnak pontos, lelkiismeretes munkásságu tisztviselője.

Az E. K. Tanácsi tagok sorában is súlyosak veszteségeink Egyházi életünk olyan kimagasló alakjai hunyták le szemeiket, mint Kozma Ferenc isk. fü. és Bedő Albert kfü. gondnok afiai, akik hosszú életen át mindig önzetlen munkásai és vezérei voltak egyházunk érdekében minden nemes és szép eszmének. Egyéniségük kedves emlékét megőrizzük, mig élünk, s tevékenységük, munkásságuk emléke egyházunkban örökre fennmarad.

Pihenésük legyen csendes! Emlékük áldott!

Jelentésünknek jóváhagyó tudomásulvételét kérjük.

Az Unitárius Egyház Képviselő Tanácsának Kolozsvárt, 1920. augusztus 25-én tartott üléséből.

Ferencz József, s. k. Kovács Kálmán, s. k.

unitárius püspök, titkár.

A főtanácsi bizottság megteszi javaslatát a következőkben:

A főtanácsi bizottság az E. K. Tanács általános jelentését tárgyalta, s szerzett tapasztalatai alapján az alábbiakat tartja kíemelendőnek:

1. A helyzet reudkívülisége nagyon megnehezítette az E. K. Ta nács munkamezejét. A rendes, taposott úttól eltérően, egész tömege az újabb feladatoknak nyomult előtérbe, és követelték az előrelátó megoldást. Jóleső érzettel állapítja meg a főtanácsi bizottság, hogy az E.