Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
105 77. §. A főtárgyalás kitűzését elrendelő végzésben a fegyelm bíróság szabatosan meghatározza, hogy a főtárgyalásra a közvádló illetve panaszlón és panaszlotton kívül kihallgatott tanuk vagy szakértőki közül kik idézendők meg, és a főtárgyaláson esegleg még minő bizonyítékok szerzendők meg. Panaszlott nem köteles a főlárgyaláson megjelenni. 4. Főtárgyalás. 78. §. A fegyelmi ügy tárgyalása első fokban az alábbi keretekben szóbeli és nyilvános. A közrend vagy közerkölcsiség szempontjából a felek kérelmére, vagy hivatalból is a bíróság zárt tárgyalást rendelhet el. A nyilvánosság kizárása (zárt tárgyalás) esetében úgy a vád, mint a védelem 2—2 bizalmi férfi jelenlétét kívánhatja. 79. A főtárgyalást az elnök vezeti és a vezetés és rendfenntartása kőről felmerülő összes kérdésekben a tanács megkérdezése nélkül határoz. Az ügy érdemét érintő kérdésekben azonban a bírói tanács hivatott határozni. 80. §. A tárgyalást zavaró panaszlott, panaszos, tanú, szakértő és védő előzetes figyelmeztetés után a fegyelmi bizottság által 2—200 K. ig terjedő birsággal sújtható. (42. §.) 81. §. Az unitárius egyház fegyelmi bíróságának alávetett egyének rendzavarása mia>t az illetékes fegyelmi bíróság az eljárás megindítása céljából megkeresendő. Más fegyelmi bíróságnak alárendelt egyének fegyelmi hatóságai megkereshetők. A védelem teljesítésének megvonását a bíróság mondja ki, s egyidejűleg határoz a tárgyalás elnapolása, vagy folytatása kérdésében is. 82. §. A tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy kik jelentek meg, és hogy a bíróság megalakulásának nincs-e törvényes akadálya. A bíróság megalakálásának kijelentése után az elnök megállapítja, hogy a megidézettek közül kik nem jelentek meg, és a feleket a tárgyalás megtartása vagy elnapolása tárgyában teendő nyilatkozatra felhívja. 83. §. Az összes tanuk és szakértők távollétében az alnők semmisségi terhe alatt felolvassa a vádpontokat, és felhívja a megjelent panaszíottat, hogy az igazmondás erkölcsi kötelességéből folyóao mondja el mindazt, mit a vádpontokra vonatkozóan tód.
