Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

106

Fanaszlott kihallgatása után az előadó ismerteti a fegyelmi ügy bizonyítási anyagát.

84. §. A bíróság a megidézett tanuk és szakértők kihallgatását csak a felek közös beleegyezésével és csak abban az esetben mellőzheti, ha az teljesen feleslegesnak mutatkozik.

85. §. A tanuk és szakértők kihallgatása az előző címben meghatározott szabályok szerint történik.

86. §. A fegyelmi bíróság csak a főtárgyalás során felmerült tények és bizonyítékok alapján határoz. A mennyiben az ügyet teljesen tisztázottnak látja, és a további bizonyítás szüksége nem merül föl, Ítélettel határoz.

87. §. A bizonyítás-felvétel foganatosítása után a felek határozott nyilatkozatra hivandók fel, hogy a bizonyítás kiegészítése tekintetében indítványt tenni nem kivánnak-e ?

A bizonyító eljárás befejezése, vagy befejezettnek nyilvánítása után a vád és védbeszéd terjesztendő elő. A feleket csak egy válaszolási jog illeti meg.

Közvádló a kiszabandó büntetés mennyisége iránt indítványt nem tehet.

Utulsónak a panaszlott szó'alhat fel, ha jelen van.

88 §. A bíróság nyilvános tárgyalás esetén is zárt tanácskozásban hozza meg határozatát, és mindig nyilvánosan hirdeti ki.

A fegyelmi bíróság a főtárgyalás eredményében a panaszlott elmarasztalása, vagy felmentése kérdésében Ítélettel, az eljárás folyamán minden más esetben végzéssel határoz.

89. §. A határozat hozatalában csak azok a tanácstagok vehetnek részt, akik a tárgyalás egész folyamán jelen voltak.

Az Ítélet kizárólagosan a főtárgyaláson fenntartott vádpontokra és csak a főtárgyaláson ismertetett, vagy bevett adatokra alapítandó.

A bizonyítékokat a bíróság szabadon mérlegeli, de meggyőződésének indokait köteles az Ítéletben részleíesen kifejteni.

5. A magánjogi igény érvényesítése.

90. §. a) A fegyelmi bíróságok a fegyelmi marasztalással kapcsolatosan a fegyelmi esetből (8. §.) eredő kártérítés kérdésében a közvádló, vagy a magánpanaszos ily irányú kérelme folytán a vagyonifelelősséget megállapítják, és a kárt okozót, vagy kárt okozókat elmarasztalják.

Ha a kárért többen felelősek, s az egyeseknek a károkozásban való részvétele aránylagosan meg nem határozható, akkor a kárt okozók a kár megfizetésére egyetemlegesen kötelezendők.