Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1916. évi augusztus 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1916)
Jegyzőkönyv
14 désénél úgy is ott fogja találni Méltóságod kezét és szellemét, amely vezet és irányt mutat; ha csüggedést lát, lelkesít, a céltól elkalandozó t visszatéríti, a sziéthúzó elemeket összetartja, az ok nélkül tú lmodéra törekvéseket fékezi s ott van mindenütt, hogy mindenek ékesen és szép rendben folyjanak, nemcsak' a templomi szószéken és a tanári katedrán, nemcsak a közigazgatás zöld asztalánál, hanem az irodalmi fórumon is és ott is, ahol megfáradt és megterhelt lelkeket kell gyógyítani. Alsöfokú iskoláink számának megapadlását a nemzeti kultúrpolitika iránya hozta magával. Ez ellen lehetetlen volt küzdeni s nem látnánk benne semmi veszedelmet, sőt üdvösnek tartanok, ha minden egyház lemondana iskoláiról s a népiskola államosíttatnék. Ebben a testületben nem mondok újságot, ha azt állítom, hogy az unitárius öntudat ennek1 ellenére is erősbödött. Kél középiskolánk, teol. akadémiánk a lassú, de biztos fejlődés útján vannak s olyan intézményekkel rendelkeznek, melyek nevelésünk általános erkölcsi, hazafiúi és unitárius egyházi törekvéseit biztosítani vannak hivatva és képesek is. S ha még nőnevelésünk1 parlagon maradt ügyét (megoldhatná, iskolaügyi politikájára feltenné a koronát. Hogy még ezlt is megérhesse, hogy nagy érdemei mellé rnéig újakat is szerezhessen, erre a jó Istentől ihletést, erőt és egészséget kívánunk1. Sokáig éljen! A beszédek alatt és után éljenzés közben Ferencz József püspök úr meghatottan válaszolja: Méltöságos Báró Főgondnok Ür, igen tisztelt Kedves Barátom, Tisztelendő esperes és Nagyságos igazgató Ür! Méltóságos és Főtisztelendő Egyházi Főtanács! Azt mondják és igaz is, hogy a mikor a szív tele van, nehéz megtalálni a szavakat a szívben hullámzó érzések kifejezésére. Ebben a helyzetben Vagyok én ma, amidőn püspökségem 40 éves évfordulója alkalmából megtisztelő üdvözletükkel, jókívánságaikkal annyira megör-
