Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)

Jegyzőkönyv

32

lehetünk tehát nyugodva, ha a népesedési kimutatásokon mindenik lelkész afia pontosan beszámolt s vonatkozó adatokkal, amit kérek is és el is várok.

3. A br. Baldácsy Antal protestáns alapítvány meghatalmazottainak ez évi közgyűlésében nem vettem részt. 39 év óta ez az első eset, hogy abban nem voltam jelen s amint dr. Bedő Albert meghatalmazott társamtól értesültem, aki azon jelen volt, többen hiányoztak a meghatalmazottak közül, valószínűleg a katona szállítások miatt az utazással járó sok akadály miatt, ami engem is visszatartott, hogy Budapestre menjek. Különben is a közgyűlésnek nagyobb fontosságú ügye nem volt. Az alapítvány jövedelméből egyházkerületenként és így egyházunknak is a 15000 kor. ez évre is megszavaztatott. Legyen áldott a nagy alapitó emléke.

4. A Dávid Ferenc alapítványnak kezelésem alatt álló része múlt évi jelentésem szerint 11703 K 41 f. volt. Jelenleg a f. évi junius 30-iki zárlattal 12954 K 50 f. Gyarapodás e szerint 1251 K 9 f. Ebből adomány özv. Siménfalvi Sándorné nyug. lelkészné 10 K. Br. Petrichevich-Horváth Kálmán főgondnok ur a szokásos 100 K. Kisgyörgy Sándor esperes 20 K. Ajtay János lelkész 20 K. Ferencz József püspök 50 K, együtt az adomány 200 K. A közpénztárban kezelt tőke jövedelméből fel nem használt, pénztárnok által nekem átadott 506 K 43 f. Kolozsvári templom perselyéből 4 K 28 f. Takarékpénztári és kölcsönkamatok címén 510 K 38 f. A kezelésem alatt levő 12954 K 50 f-t hozzáadva a közpénztárban kezelt 41799 K 28 f-hez az alapítvány összege 54753 K 78 f. Az alapítvány kamataiból évenként 600 koronával ez ideig 41800 kor. fordittatott egyházunk különböző szükségletei fedezésére. Ez évben különösen 14.000 imádságos füzetet nyomattam az alapítvány kamatai terhére a harctéren levő vagy sebesülten hazatért s kórházakban fekvő katonáink s azok családjai számára díjtalanul leendő kiosztás végett.

Jelentésemnek e pontját nem zárhatom le anélkül, hogy hálás köszönetemet ne nyilvánítsam azoknak, akik kegyes adományaikkal hozzájárultak ez alapítvány gyarapításához s ne újítsam meg már sokszor tett kérésemet a további adakozások iránt. Hiszen lám, a fillérekből is lassanként koronák lesznek s lelkemnek kiváló öröme, hogy ez alapítványt megteremtve, most már az 50000 koronát meghaladja mind amellett, hogy csaknem ugyanennyi felhasználtatott belőle különböző címeken és célokra, amelyekre különben talán nem is jutott volna közpénztárunkból.

5. Angol és amerikai hitsorsosainkkal a háború miatt, ha nehézkésen is, de teljesen még sem szakad meg levél általi érintkezésem. W. Wendte úr, az amerikai unitárius társulat külföldi titkára az új évet is szívélyesen üdvözölte, amit én hasonló me-