Boros György: A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1910. évi október hó 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyüléséről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1910)
Jegyzőkönyv
59 és 1295. §§-ai értelmében a jószágigazgatót kártérítési kötelezettség terheli és azért a jogügyi bizottság az illetéktelenül és szerződés ellenére tartott 4 ló tartásáért megállapíthatónak tartja a jószágigazgató kártérítési kötelezettségét, de a kárösszeg nagyságának megállapítása a jószágfelügyelőség hatáskörébe tartozik, miután az egyes lovak különböző időkig és különböző évszakokban tartattak az egyház birtokán és ehez képest a követelhető tartásdíj összegének megállapítása gazdaszakértő hatáskörébe tartozik. A) főpont, o) alpontban jószágigazgató által jogtalanul használt 5 hold terület 5 évi haszonértéke czímen felszámított 100 kor. Tekintettel arra, hogy a jószágigazgatónak szolgálati szerződése szerint csakis a gyümölcsös és veteményes kert képezte illetményét, a jogügyi bizottság megállapítja, hogy a jószágigazgató a kérdéses 5 hold területet, mely eredetileg luczernás volt, habár jóhiszemiileg, de illetéktelenül használta és ezen illetéktelen használatért megállapíthatónak tartja jószágigazgatóval szemben a kártérítési kötelezettséget. Tekintettel azonban arra, hogy ezen terület csak 1907-.tői kezdve vettetett be, csakis 1907-től kezdve köteles az elvont hasznot megfizetni, miután addig, mint luczernás használtatottt, a termény az Egyház által különben is tartani kötelezett állatok tartására fordíttatott. A kárösszegének megállapítása végett a jószágfelügyelőség véleménye kérendő ki. A) főpont, p) alpontban heremag eladása és vételből származott árkülönbözet czímén felszámított 600 kor. Tekintettel arra, hogy a nem vitás tényállás szerint 1909- ben heremag azért vásároltatott, mert az 1908-ban termelt heremag nem volt kielégítő minőségű és nem volt vetésre alkalmas és azért is adatott el az 1908. évi egész termés, a vételi árkülönbözetért a jószágigazgatóval szemben a jogügyi bizottság a kártérítési kötelezettséget megállapíthatónak nem tartja, miután az árkülönbözet folytán felmerült többlet kiadás nem a jószágigazgató mulasztása folytán merült fel, és így hiányzik a kártérítési kötelezettség alapja.
