Csifó Salamon (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1909. évi augusztus hó 29-31. napján Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1909)

Jegyzőkönyv

— 64

modását, melyben férjhezmcnéso folytán elveszített lelkészözvegyi nyugdíjjogosultságának visszaállítását vagy végkielégítés adását kéri. miután második házassága törvényesen felbontatott, E K. Tanácsunk a nyugdij-bizottságnak beterjesztett javaslata alapján özv. Dali Ádámné kérvényét azzal a javaslattal terjeszti az E. Főtanács elé, hogy a belső emberi nyugdíjtörvény 111 fejezet 30. §-ának a) pontja egészittessék ki a következőkkel : „ha a belsőemberi özvegy ismételt férjhezmenése után újabban özvegységre jut és ujabbi özvegysége nem az ő hi bajából történik, ha más nyugdíjintézettől nem élvez nyugdijt, előbbi nyugdíj igényét visszanyeri“.

Ezen javaslat elfogadás esetén özv. Dali Ádámnénak benyújtott folyamodása további eljárásra adassák ki az E. K. Tanácsnak.

A főtanácsi bizottság a javaslatot elfogadásra ajánlja, de a szabályzat módosítására más szövegezést ajánl.

Egyházi Főtanács meghatározván a belsőemberi nyugdíj szabályzat 30. §. a) pontjának a módosítását, illetve kiegészítését, a szöveget a főtanácsi bizottság javaslata alapján a következőképp állapítja meg : na) az özvegyi nyugdíjra nézve, ha az özvegy férjhez megy. Azon nyugdíjas özvegynek, ki férjhez megy, férjnél létele időtartama alatt nyugdíj igénye szünetel, és az újabb házasságkötés megszűnte után is csak annyiban éled fel, amennyiben az újabb házasságkötésből más nyugdíj igényt nem szerzett.“

Özv. Dali Adárnné folyamodása visszaadatik az E. K. Tanácsnak további szabályszerű eljárásra.

24. Az E. K. Tanács 869— 1999. szám alatt a következő előterjesztést teszi.

Az elmúlt évben tartott E. Főtanács 32 —1908 főtan, jkv. sz. a. hozott határozatának megfelelőleg, papnevelő